Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - VII. Kisebb közlemények

•104 Kisebb közlemények szin süllyedése, mint a középvizsziné, az utóbbi távolra jobban érezteti hatását az előbbinél. A mederszelvény változatlanságának ellenőrzésénél van -Uinsum módszerét is felhasználták,

2 A vizsgálatok végeredményben az 1885 — 1910 közti 65 éves időszakra vonatkozóan biztos összehasonlítási alapot adtak az Alsó-Rajna többi mérceszelvényeiben bekövetkezett változások megállapításához. i Ezután egyenként meghatározták — a középvíznél kisebb vízállásokra — a vizsgált szakasz nyolc vízmércéjének és az andernachi vízmércének mércekapcsolati vonalát az 182Ö —1950 közti 12, kisvizeiről nevezetes esztendőre. Ezt a munkát nem a szokásos szerkesztési eljárással, hanem korrelációszámítással végezték. így mindenegyes szelvénykapcsolatra tizenkét X = a + bY alakú egyenest kaptak, ahol Y az andernachi mérce vízállása, X a másik vizsgált mércéé, a és b pedig állandók. Ha csak a vizsgált szelvényben történtek volna változások, a mércekapcsolati vonal önmagával párhuzamosan tolódott volna el és b értéke állandónak adódott volna. Valójában sohasem egyes szelvények, hanem egész inederszakaszok kimélyüléséről van szó, és' így a b tényező értéke csekély mértékben ingadozott-A következőkben azonban a 12 egyenlet b tényezőjének középértékével számoltak, mert minden mércén csak az Y = 200 cm andernachi vízállásnak megfelelő vízállásokat keresték, és a számításokban az összetartozó vízállásoknak csután ebbe a környezetbe eső pontjai szerepelnek. Ezután mindenegyes évre kiszámították az alacsony vízállású hónapok egymásnak megfelelő középvízállása alapján (dehát 5 — 6 pontpárból) a kapcsolati egvenes a állandóját, amivel most már számítható volt az Y = 200 cm-hez tartozó X érték. Ilvmódon határozták meg az egyes mérceszelvényekre az 1. ábrán látható vonalak egyes pontjait. A pontok összekötővonalára szerkesztett kiegyenlítő egyenesek világosan megmutatják a mederváltozások időbeli lefolyását. Az ábrákba beírt vízjárási adatok (átmeneti fenékmélyülést vagy feltöltődést okozó nagy árvizek, jégtorlódásos árvizek) és a folyószabályozási adatok (művek építése, kotrások) a kisebb ingadozások nagyrészére is kellő magyarázatot adnak. A mércekapcsolati egyenesek megbízhatóságának jellemzésére kiszámították a felhasznált pontok átlagos és négyzetes eltérését is. Értékük az összehasonlításra felhasznált mércétől távolodva természetesen növekszik, de végig elfogadható határok között maradt. (A négyzetes eltérés az Andernachtól 74 km-re fekvő kölni mércénél 4,4 cm, míg a németalföldi határon, Emmerichnél — 238 kilométerre Andernach alatt, — 13,3 cm). 2) Lásd Vízügyi Közlemények, 1953/1. szám, 43. old. 1. ábra. A 200 cm-es andernachi vízállásnak megfelelő vízállások a düsseldorfi mércén (744,2 km) 1820-1952 közt.