Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - XI. Kisebb közlemények

KISEBB KÖZLEMÉNYE Rovatvezető : Szesztay Károly ÖNTÖZŐCSATÖRNA-RENDSZEREK TISZTÍTÁSA GÉPI BERENDEZÉSSEL

1 ETO. 62(3.8 : 626.142 Az üntözőcsatornákba kerülő vízben általában igen sok a lebegtetett hordalék, a víz sebessége lényegesen kisebb bennük, mint az élővízfolyásokban, és így erősen iszapolódnak. Az emiatt szükséges karbantartási munkát régebben a Szovjetunióban is kézierőve! végezték. A csatornatisztítás időpontja azonban rendszerint egybeesik a sürgős mezőgazdasági munkák idejével, s így a munkaerő ilyen célú felhasználását sokszor a mezőgazdaság egyéb ága sínylette meg. Csakhamar felmerült a gépesítés szükségessége. A csatornatisztítás különleges feltételei azonban megnehezítették a megoldást : A csatornák partja a deponiák, s egyéb akadályok miatt kotrógépek számára általában járhatatlan, az egy folyóméterre eső földmunka kevés és e mellett nagy a tisztítandó rendszer kiterjedése. Nehézségeket támasztott az is, hogy a karbantartás folyamán biztosítani kell az előírt szelvényalakot, és meg kellett oldani a kitermelt földanyag megfelelő elhelyezését. Mindezeket figyelembevéve, az úszó-szívókotrók alkalmazása látszott leginkább alkalmasnak. Munkájukhoz ugyanis nem kell a csatornákat vízteleníteni, és így az öntözés folyamatossága nem szenved kárt. Gazdaságosnak látszott ezen kívül a szívókotrók bevezetése azért is, mivel el lehet velük végezni az öntözőrendszer esetleges iszapfogójának tisztítását is, vagyis nem kell erre a célra külön berendezésről gondoskodni. Régebben a Szovjetunióban olyan egyszerűbb szerkezetű úszó-szívókotró berendezéseket alkalmaztak csatornatisztításra, amelyeket 8 — 10 méternél keskenyebb csatornákban nem lehetett használni. Ezek a kotrók a kitermelt anyagot csupán 6 m magasra tudták felemelni és csak könnyű talajban váltak be. Óránkénti teljesítményük nem haladta meg a 18 m

3-t. Helyettük nagyteljesítményű, de kisméretű úszó-szívókotrókat kellett szerkeszteni. A kezdeti nehézségek után meg is találták a megfelelő gépészeti berendezéseket. Nagyobb, — 5—5,5 méternél szélesebb és 0,5—0,6 m-nél mélyebb, — csatornák és ülepítőmedencék tisztítására igen jól bevált az Országos Vízépítési és Talajjavító Kutató Intézet 8 —PZU—VNIIGÍM mintájú úszó-szívókotrója. A szívókotró berendezés hegesztett fémlemezből készült, szétszedhető, laposfenekű pontonon helyezték el. A ponton hossza 15 m, szélessége 4,5 m, oldalmagassága 1,0 m. Merülése teljes terheléssel 0,5 m. A kotrót 150 LE-s Diesel-motor hajtja, s a pontonon ötnapi fűtőanyag"raktározására van hely. A föld fellazítását szükség esetén a szívócső beömlőnyílása köré felszerelhető, forgó görbített kések végzik el. így a szívókotró könnyű és nehéz talajban egyaránt tud dolgozni. Mindezeket a berendezéseket a ponton orrán helyezték el, s le-fel mozgatásuk konzolszerűen előrenyúló csuklós keret segítségével történhet. Lazítószerkezet használata esetén a vízszinttől számított 3,5 m-ig, anélkül 6,0 m mélységig tud a kotró dolgozni. A zagyszállítást 720 m

3/óra teljesítőképességű 26 m nyomású szivattyú végzi. 1 Carevszkij A. M. és Pugavko IS. I. : Ocsisztka oroszitel'nih szisztem szposzobom gidromehanizacii. Mehanizacija trudoemkih i tjazsolih rabot, 1952. évi 9. sz. 33 — 36. old. 6 ábrával, 1 táblázattal.