Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - XI. Kisebb közlemények
470 Kisebb közlemények A kiemelt zagyot 4 m hosszú darabokból összeszerelt úszó esővezetékben továbbítják a part felé. À berendezéssel 26 m nyomás, a zagy minimális 10%-os földanyagtartalma, s a munkaidő 70%-os kihasználása mellett napi 1300 m 3 földanyagot lehet a csatornákból eltávolítani. Kisebb méretű, 2 m víztükörszélességű, csatornákhoz a 4 — PZU—"VNIIGiM kisméretű és könnyen szállítható úszó-szívókotrót szerkesztették. Munkakörülményeinek beható tanulmányozása most folyik. (1. ábra.) A berendezés teljes súlya 2,5 tonna. így tehergépkocsin, szétszedés nélkül is szállítható. Pontonjának mérete 4x2 m. Legnagyobb merülése üzem közben 0,2 — 0,3 m. A szívókotró óránkinti teljesítménye 15 —18 ml A zagy továbbítására széles csatornáknál úszókra erősített csővezeték szolgál, kisebb csatornák tisztításánál egy rövidebb vízsugárcső löveli a zagyot a partra. Ezt a megoldást mintegy 15 m szállítási távolságig lehet alkalmazni. Említést tesznek a szerzők a csatornákat ellepő növényzet vízalatti levágására szolgáló berendezésekről is. A hazánkban mind nagyobb és nagyobb méreteket öltő öntözések, továbbá az öntözési és belvízlevezető hálózatok tervbevett fejlesztése nálunk is gépesítésének gondolatát. Különösen fontos csatornahálózatunk a munkaerő hiánya és már most sincs megfelelő mértékben 1. ábra időszerűvé tette a csatornatisztítás ez a kérdés azért, mert a meglévő a kézimunka nagy költsége miatt karbantartva, a gépesítés megoldása nélkül tehát a csatornahálózat fejlődésével együtt a tisztítási nehézségek további fokozódása várható. Fel kell tehát használni az előttünk álló példákat, s minél hamarább hozzá kell kezdeni a megfelelő berendezések kikísérletezéséhez s hazai gyártásához, nenogy a csatorna-karbantartás nehézségei akadályt gördítsenek mezőgazdaságunk további fejlődése elé. Szigyárló Zoltán aspiráns. A CIMLJANSZKI TENGER 1 ETO. 627.43 (470) A Don-folyó Cimljánszk körzetében magas partok közé van beágyazva. A terepalakulat öntözővíz kivételére is alkalmas, míg fentebb, a folyó széles hullámtere hatalmas víztároló, a cimljánszki tenger létesítését tette lehetővé (1. ábra). A Don vizét 13,5 km hosszú gát 26,6 m-re duzzasztja fel. A tározó térfogata 24 km 3, közepes mélysége 8,4 méter (mint az Azovi tengeré), legnagyobb mélysége eléri a 27 métert, felülete 2700 km 2. Nyári kisvizek idején a Don alsó szakasza részére hajózásra az eddigi kisvíz 2,5-szeresét, 580 m 3/s-ot, öntözés céljára 250 m 3/s-ot biztosít. A Don medrét elzáró 13,5 km-es gát 3 részből áll. Középen foglal helyet a 700 méteres vasbeton duzzasztómű és a vele kapcsolatos erőtele]), jobb- és baloldalról földgátak csatlakoznak hozzájuk. A jobbparti gát 9,9 km hosszú, a helyi, finomszemcsés homokos agyagtalajból iszapolással készült. Köbtartalma 29,5 millió in 3, legnagyobb magassága 35 méter, talpszélessége helyenként eléri a 400 m-t, 26,6 m-es víznyomást vesz fel. A víznyomás és hullámverés által igénybevett részüket a vízszintingadozás sávjában 50 cm vastag vasbetonlemezekkel burkolták. Uymódon 700 000 m 2 rézsűfelületet erősítettek meg. A másik oldalon négy rétegben vasbeton szivárgókat építettek be a töltésbe. A gáttest 2,9 km-es szakasza, melyet helyi, erdőségi, homokos agyagtalajból hengerelve készítettek, a balparthoz csatlakozik. Legnagyobb magassága 11,8 m, térfogata 1,4 millió m 3, rézsűi meredekebbek, mint az iszapolt szakaszé. A bukógát a vízerőteleppel, hallépcsővel, vasúti és közúti híddal — melyekhez mindkét oldalról a földgát csatlakozik — vasbeton-létesítmény. A bonyolult geológiai adottságok miatt építették a műtárgyat vasbetonból, hogy ilymóaon felvehesse а közúti és vasúti forgalomból, továbbá a változó vízállásból keletkező erőket. 1 Razin N. V., Periskin G. A., Szmirnov К. I. : Cimljanszkij gidrouzel. Gidrolehnicseszkoe sztroitel'szlvo, Moszkva, 1952. évi 12. szám, 6 — 11. oldal, 2 képpel.