Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

10 Felszíni vízkészletek számbavétele b) Az egyes pontok megjelölésére üres, ill. telt karikát használunk aszerint, amint apadó vagy áradó víznél történt a mérés. A tetőzésnél végzett méréseket csillaggal, az álló jégtakaró alatt végzetteket négyszöggel szoktuk megjelölni. A megkülönböztetés gyakorlati hasznára még visszatérünk. A pontok mellett tüntessük fel a mérés időpontját (évét és hónapját). Régebben törzskönyvi számmal jelölték meg az egyes mérési pontokat. Mint a későbbiekben látni fogjuk, sorszám helyett célszerűbb olyan számjegyekből álló jelcsoportot használni, amelyben az első egy vagy két számjegy az évet, a következő a mérés hónapját jelöli. IIa egy évtizeden belüli mérésekről van szó, az év megjelölésére elegendő egy jegyet használni. Napok jelölésére általában nincs szükség, mert — kivételes esetektől eltekintve — egyazon szelvényben nem szoktunk havonta egynél több mérést végezni. Az év első tíz hónapját sorszámmal, az októbert zérussal, a novembert és decembert a ill. /S-val jelöljük. % pi513 vagy 13 1951. márciusában, 52/3 vagy 2ß 1952. decemberében, 490 vagy 90 1949. októberében végzett mérést jelöl. c) Mindenkor rakjuk fel a mérési keresztszelvényt is. Ebből közvetlenül kitűnik, hogy hol kell törésnek lennie a vízhozamgörbében. (A kisvízi meder határán, széleshátú zátony és a hullámtérre való kilépés magasságában; lásd az 5., 12., és 15. ábrán közölt példákat.) d) Jelöljük be előre a LKV (legkisebb vízállás) és LNV (legnagyobb vízállás) magasságát. ej Ne feledjük, hogy ki nem száradó vízfolyásoknál a legkisebb vízállásnál sem lehet zérus a vízhozam, és a vízhozamgörbének még a LKV szintjében sem lehet függőleges az érintője. f) Mivel a görbének folytonosnak kell lennie, az azonos vízállásközöknek megfelelő vízhozamkülönbségek változásában nem lehetnek ugrások. Ellenőrzésül vizsgáljuk meg az első, második-, stb. fokú differenciahányadosokat az 1. táblázatban közölt példa szerint és simítsuk az értékeket úgy, hogy a folytonosság feltételét kielégítsék [4]. Vízüozamgörbe pontjainak ellenőrzése (Tisza, Szeged) 1. táblázat H, cm —200 1 —150 1 —100 1 =-50 1 0 1 50 100 150 1 200 250 I 300 1 350... Q, m'/sec 139 I 185 240 1 304 1 377 1 459 550 1 651 1 762 1 884 1 1017 1162... AQ A*Q A 3Q 46 55 64 73 82 91 101 111 122 133 145... 9 9 9 9 9 10 10 11 11 12... 000 01 01 01 1... A következőkben látni fogjuk, hogy a vízhozamgörbe kettős logaritmus-hálózatban egyenes vonallal (pontosabban: két vagy három csatlakozó egyenessel) ábrázolható. Megszerkesztésénél ezért ezt az ábrázolásmódot is segítségül vesszük, aminek különösen kevés számú mérési adat esetén látjuk hasznát. Egyenesek megrajzolásához ugyanis elvileg két pont is elegendő, és főként egyszerű és biztos az extrapolálás. További előny, hogy logaritmus-hálózatban élesen kiadódnak a vízhozamgörbe töréspontjai, amelyek nemcsak a keresztszelvény alakjának a c) pontban említett változásait, hanem a keresztszelvényből ki nem tűnő hidraulikai tényezők módosulását is jelzik. A logaritmus-papíros általános használata óta derült ki például,