Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
A vízhozamgörbe egyenletének mghatározása 11 hogy a kisebb természetes vízfolyások vízhozamgörbéjének alsó szakasza megtörik abban a magasságban, ahol a partok érdessége a parti növényzet hatására változik. A keresztszelvény alakjából ennek a törésnek a helyére nem lehet következtetni. (A 10. és 11. ábrán erre példákat is közlünk.) A felsorolt előnyök ellenére a logaritmus-hálózatban való ábrázolás csak szerkesztési segédeszköz, mert a különböző vízállásoknak megfelelő vízhozamok a lineáris hálózatban megrajzolt görbéről kényelmesebben és pontosabban olvashatók le. A vízhozamgörbe egyenletének meghatározása A vízhozamgörbe grafikus ábrázolása mellett felmerül matematikai jellemzésének gondolata is. Az egyenlet rendkívül tömör kifejezésmód és ismeretében a görbe bármikor könnyen és egyértelműen megszerkeszthető. A gyakorlatban mégsem szoktuk a vízhozamgörbe egyenletét használni, mert kényelmesebbnek bizonyult a rajzolt vizhozamgörbe. Mindazonáltal foglalkoznunk kell a Q = /(//) összefüggés matematikai jellemzésével, mert ismerete nagy segítséget jelent a vízhozamgörbe megszerkesztésében akkor, ha kevés az adatunk. Ez pedig gyakori eset, a következőkben külön tárgyaljuk. És foglalkozunk vele azért is, mert számos hidrológiai feladat kezelését megkönnyíti a matematikai kifejezésmód. Empirikus görbék matematikai jellemzésére legcélszerűbb valamilyen magasabbrendű parabolát választani. A vízhozamgörbe hosszabb-rövidebb szakaszára mindig felírható a Q = Ah" kifejezés, amelyben h a vízszintnek valamilyen alkalmasan választott hasonlítófelület feletti magassága, A és n pedig állandók. Ha a vízszintnek a vízmérce nullapontja feletti magasságát if-val jelöljük, és bevezetjük a H 0 magasságot, amelynek értékét úgy választjuk, hogy Я - tf 0 = h legyen, a fenti kifejezésből Q = А (Я - H 0y (1,1) lesz a vízhozamgörbe egyenletének legcélszerűbb alakja. Kényelmetlenséget okoz, hogy n általában nem kerek szám, amiért a különböző vízállásoknak megfelelő vízhozamok kiszámításánál logaritmuskönyvre van szükség. Ezért használják a fenti kifejezésből sorbafejtéssel és a magasabbrendű tagok elhanyagolásával adódó Q = a + ЪН + cH* (1,1') alakot is. Ez a kifejezés kétségtelenül alkalmas a számítóléccel való számolásra is, de ezt az előnyt lerontja, hogy állandóinak meghatározása nehézkes. Az egyenlet állandóinak kiegyenlítőszámítással való meghatározását Németh Endre ismertette és az eljárás alkalmazására példákat is adott [5]. Az (1,1) szerinti egyenlet kiegyenlítőszámítással való meghatározását J. Lambor dolgozta ki [6]. Korrelációszámítással oldja meg a feladatot A. Hahn [6а]. Az (1,1) és (1,1') kifejezések közül a gyakorlatban azt a függvényalakot célszerű alkalmazni, amelynek az állandóit könnyebb meghatározni. A logaritmuspapírosok forgalombahozatala kétségtelenül a tiszta exponenciális kifejezések javára billentette a mérleget, mert csaknem teljesen feleslegessé teszi a számítást. A vízhozamgörbe egyenletében Q = A(H - Н 0Г (1,1) három ismeretlen van: H 0, A és n. Vizsgáljuk meghatározásuk módját.
