Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

A vízhozamgörbe megszerkesztése 9 4. Végül előfordulhat, hogy egyáltalán nincsenek vízmérési adataink, és mégis felvilágosítást kell adnunk valamely vízfolyás vízviszonyairól. A hidrológus nem mondhatja ilyenkor, hogy néhány évre van szüksége, amíg megfelelő mérési adatokat gyűjt, hanem éppen különleges szakismeretei alapján kell közelítő adatokat szolgáltatnia. Ilyenkor azonban már nem a Q = /(#) görbe megállapítása a feladat, — hiszen még vízállásadatok sem állanak rendelkezésre, — hanem inkább egyes jellemző vízhozamokat vagy a különböző tartósságú vizeket kell közvetlenül megadni. 1. A VÍZHOZAMGÖRBE MEGHATÁROZÁSA ELEGENDŐ SZÁMÜ ÉS NEM SZÓRÓDÓ PONT ALAPJÁN Grafikus eljárás Legegyszerűbb a feladat gra/ikus megoldása. A mérési pontokat derékszögű koordinátarendszerben felrakjuk és görbével összekötjük. A gyakorlatban a következőket célszerű szem előtt tartani: a) Az ábrázolás mértékét úgy kell megválasztani, hogy a legkisebb és legnagyobb vízállás közötti különbségnek (a vízjátéknak) és a legnagyobb vízhozamnak kb. egyforma hosszúságú vonaldarab feleljen meg, vagyis az ábra kb. négyzetalakú legyen. így elkerüljük a túlságosan lapos görbe megrajzolásával járó nehézségeket (5. ábra) 5. ábra. A vízmérési eredmények célszerű ábrázolása a vízhozamgörbe megszerkesztéséhez (Tisza, Tiszabő) Fig. 5. Représentation pratique des résultats de jaugeages en vue de la construction de la courbe des débits