Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
A vízhozamgörbe megszerkesztésének nehézségei 7 4. A fajlagos vízszállítás és a lefolyási magasság, ill. a lefolyási veszteség jellemző értékeiből a vízjárás alakulásában mutatkozó törvényszerűségeket, vagyis a q = /(0 és L = f(l) összefüggést, különösen a vízjárás hosszúidejű (többéves, sőt szekuláris) ingadozását" 5. Végül az ugyanazon vízrendszer különböző szelvényein átfolyó vízhozamok és valamely lejjebbfekvő szelvény vízszállítása közti összefüggést, vagyis a Q = /«?i. Q, Q n) összefüggést, ahol az 1,2 n index az egyesülő vízfolyásokra utal, és Q helyébe szükség szerint a vízállások (Я) lépnek, ill. a független változókat a vízgyűjtőterület egyes részeire hullott, esetleg ott várható csapadékkal helyettesítjük. Ez a vízjelzés vagy árvízelőrejelzés problémája. Mindezeknek a vizsgálatoknak, amelyek a hidrológiai kutatás főfeladatait foglalják magukban, kiindulópontja a napi közepes vízhozamok megbízható megállapítása. Mivel közvetlen észleléseink tárgya a vízállás magassága (#, cm) végeredményben a Q = m összefüggés helyes meghatározásán, vagyis a vízhozamgörbe pontos ismeretén múlik minden megállapításunk helyessége. Ez a hidrológiai kutatás kulcsa 3 és egyben ennek a tanulmánynak a tárgya. П. Л VÍZHOZAMGÖRBE Ha valamely vízmérceszelvényben különböző vízállásoknál megmérjük a vízhozamot, és a (H v Q,), (# 2, Q 2) (H n, Q n) mérési pontokat koordinátarendszer ben felrakjuk, a vízhozamgörbe látszólag egyszerűen és egyetértelműen meghatározható (3. ábra). A gyakorlatban azonban ez csak ritkán lehetséges. A rendkívüli árvizek és kisvizek csupán hosszabb, — esetleg több évtizedes — időközökben ismétlődnek meg, és akkor sem sikerül hozamukat megmérni. Mérési adataink nem ölelik fel tehát a vízjáték teljes tartományát. Ilyenkor a vízhozamgörbe alsó és felső szakaszának meghatározása bizonytalan. Mivel a vízhozam mint a nedvesített szelvényterület (F) és a középsebesség (v) szorzata fogható fel, a Chézy-képlet figyelembevételével írhatjuk, hogy Q = F • v = Fe \RJ ahol с a sebességi tényező, R a hidraulikus sugár és J a vízszín (pontosabban az energiavonal) esése. A Q = 1(H) 3 A német terminológiában kifejezésre is jut a vízhozamgörbe kulcs-szerepe. Számos szerző „Pcgelschtilssel" vagy „Schlílssetkurve" néven említi. 3. ábra. Vízhozamgörbe Fig. 3. Courbe des débits
