Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - VII. Kisebb közlemények
293 A jövőt illetően a szerző, mint sürgősen elvégzendő feladatot, elsősorban a vízjelző és figyelmeztető szolgálat kiegészítését javasolja, amire nálunk is igen nagy szükség volna. Ez elsősorban önműködő távolsági vízjelzőberendezésekkel történhetne, különösen a folyók felső szakaszán. Kívánatosnak látná, hogy a vízjelzőszolgálatot hidrometeorológiai irányban egészítsék ki, hogy a meteorológiai adatokra támaszkodva még az árvizek beköszönte előtt meg lehessen szervezni a védekezést. Nagy figyelemmel kell ezzel kapcsolatban kísérni a vízgyűjtőterületek hóviszonyait is. A rövidhullámú rádió adó-vevő készülékek bevezetését is célszerűnek tartaná az árvizek elleni védekezésben, de különösen jégtörő hajóknál és robbantókülönítményeknél, hogy a jég helyzete pontosan követhető legyen. A mi árvízvédelmi készenléti szervezetünk anyagszertárához hasonlóan a németek is fel akarnak állítani töfyb központi raktárt, ahonnan különleges berendezésekkel és szerszámokkal ellátott segélycsapatokat tudnának a veszélyeztetett helyekre kiküldeni. Ezeket a raktárakat azonban meglévő szervezetekre' (rendőrség, tűzoltóság) bíznák, és árvízmentes időszakokban más célokra is igénybevennék. A Német Demokratikus Köztársaság nagy áldozatokat hoz az árvízvédelem korszerűsítése érdekében. 1951-ben kereken 12 millió márkát fordítottak erre a célra. Ha meggondoljuk, hogy ott az ország területének mintegy 4%-át, míg nálunk 35%-át fenyegetik árvizek, és figyelembe vesszük a legutolsó esztendő pusztító árvizeit a Pó, Rhône, a Missouri stb. völgyében, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy árvízvédelmünknek fejlesztése és a termelés biztonságának fokozása a szocialista építés legelső feladatai közé tartozik. Breinich Miklós ÁRTÉRI HÍDNYÍLÁSOK VÍZEMÉSZTÉSÉNEK MEGJAVÍTÁSA 1) ETO. 624.03: 624.2/8. Az ártéri hidak az út- és vasútvonalak töltésével keresztben elzárt folyóvölgyekben szélesen elterülő árvizeknek csak egy-egy, a víztükör kiterjedéséhez képest szűk atfolyonyílást nyújtanak. Az ártéri híd szerepe tehát hidraulikailag hasonlít a nagy tartályokból kivezető szúk csövek szerepéhez. Régóta ismert ázonban, hogy a kivezető csövek szájnyílásának megfelelő alakításával a kontrakciót csökkenteni és így a kifolyási viszonyokat javítani lehet. Ismeretes továbbá, hogy — különösen nem megfelelően méretezett — ártéri hidak alatt nagy kimosások szoktak keletkezni. A kimosások károsak lehetnek ugyan a műtárgy alapozására, de a vízlevezetési viszonyokat megjavítják. Az említett hidraulikai hasonlóság felismerése és az ártéri hidakon szerzett tapasztalatok voltak az alapjai a hannoveri műegyetem Franzius-Intézetében végzett érdekes kísérlet-sorozatnak. E kisminta-kísérletek során azt vizsgálták, hogy az ártéri hidaknál a vízlevezetési viszonyokat milyen mértékben lehet javítani: a) az ellenfalak alakjának módosításával, b) az ellenfalak és pillérek előtt vezetóművek alkalmazásával, c) a természetes kimosásokhoz hasonló mederlemélyítések alkalmazásával. A kísérletek során nem az ártéri nyílásokon zavartalanul levezethető vízmennyiség növekedését, hanem — azonos átfolyó vízmenyiség mellett — a híd által okozott duzzasztás csökkenését mérték. A legömbölyítéseket és az ellenfalakhoz (vagy a pillérekhez) csatlakoztatható különféle alakú vezetőműveket — a kísérletsorozat alkalmával mért duzzasztás-csökkentő hatásuk feltüntetésével — az 1. ábra mutatja be. Az ábrán közölt adatokból kitűnik, hogy a vezetőművek alkalmazása igen eredményes (52%-ig terjedő duzzasztás-csökkenés). A vezetóművek anyaga lehet fa, földtöltés és szádfal. Bizonyos körülmények között az élősövény is kiváló szolgálatot tehet. Az egyik németországi — szűk szabadnyílással és ferdén épített — közúti hídnál tapasztalták, hogy egy rendkívüli árvíz pilléreket aláüregelő és lesüllyesztő hatásának feltűnő jól ellenállt az egyik, sűrűn nőtt bokor áramlási árnyékába eső pillér. Valószínű, hogy a bokrot az emelkedésben levő árvíz hordalékával «tömítette». Élősövényt — és különösen a tömítődés jelenségét — kismintában 1 Hilfcr, K.: Verbesserung der Abflussverhältnisse bei Flutbiückcn. Dit Wassermrtschajt, 42. évf., 6. füzet. 1952. március. — 202. old. 10*
