Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

294, Kisebb közlemények ábrázolni nem sikerült. Pedig az élősövény alkalmazása különös figyelmet érdemel, mert olcsón előállítható és a tájba is jól illeszkedik. A kísérletezést ezért a természetben kell tovább folytatni. A kísérletek kiterjedtek a vízvezetési viszonyoknak a híd alatti mederszelvény megfelelő alakú lemélyítésével való megjavítására is. Ebben az esetben a javulást az átfolyási keresztmetszet megnövekedése okozza. A kísérletek számszerű eredményéről a cikk nem ad beszámolót. A lemélyítést természetesen csak elegendő mélyen alapozott, illetve szádfalakkal védett pillérek esetén alkalmazhatjuk. Katona István 1. ábra. Az ártéri hidak okozta duzzasztás csökkentésére irányuló kísérletek eredménye. I. Kiindulási alak: derékszögű elrendezés (0%). - a. Előtétrézsú 10 cm sugarú kúppal lezárva. — 3. Legömbölyítés előreugró félhengeralakú hídfő alkalmazásával. A duzzasztás csökkenése az íj 1. elrendezéshez képest a henger sugara szerint 9 —38%. — 4. Mint 3., 'érintőirányú meghosszabbítással: 41%. — 5. Kürtő alakban elhelyezett vezetőmű: 39%. — 6. Mint 5., de a vezetőmű fejének 10 cm sugarú legömbölyítésével. — 7. Nagysugarú negyedkör alakjában kiképzett vezetőmű: 43%. — 8. A kísérleti csatorna teljes szélességét átfogó S-a lakú vezetőmű: öl%. — 9. Szögben elágazó vezetőmű: 27%. - 10. Mint 1., pillérekkel megosztva: 1%. — 11. Előretolt hídpillérek: 2%. — 13. Hídpillérek meghosszabbítása vezetőművel: 18%. A MEDER BENŐTTSÉGÉNEK FIGYELEMBEVÉTELE A NAPONKÉNTI VÍZHOZAM MEGHATÁROZÁSÁNÁL

1 ETO. 627.131 Kisebb vízfolyásokon a parti növényzet lényegesen csökkenti nyári időben a meder vízvezetőképességét. A vízszállítás ilyen átmeneti csökkenésének számbavételéről a szakirodalom keveset ír. Énnek oka nyilván az, hogy a meder benőttségének foka sok tényezőtől függő változó, és így nehezen fogható meg. Az eddig az irodalomban közölt adatok általában hiányosak, és nem alkalmasak a gyakorlati szempontból fontos kérdés szükséges mértékű megvilágítására. Az a törekvés, hogy a Chézy-képlethez megfelelő с tényezőt találjanak, nem vezetett eredményre, mert a vízinövényzet sűrűsége ugyanazon a helyen az év folyamán állandóan változik és a változás az egymást követő években sem egyforma. A tapasztalat azt mutatta, hogy a vízinövényzet fejlődése szempontjából nem annyira a hő, mint inkább a fénymennyiség a döntő. Beárnyékolt helyeken a növényzet lényegesen kevesebb, mint a napsütésnek kitett nyílt szakaszokon. Ha

rvalamilyen tetszőleges vízállásnál 1 Hillebrandt, Dietrich: Verkrautung und Abfluss. Besondere Mitteilungen zum Deutschen Gewässerkundlichen Jahrbuch, 2. Hannover, 1950.