Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - V. dr. Kessler Hubert: Karsztvizek feltárása
222 Kessler Hubert A forrás neve Qmax Qmin JQ tmax tmia Jt Y-t Rmax Rmin JR ^R liter/perc С о ohm ^R Garadna (Bükk) 12800 934 13,8 3 8,5 7,0 1,21 5 3207 2726 1,20 3 Annabarlang I. (Bükk) 1980 1098 1,08 6 10,0 9,0 1,11 6 2760 2260 1,21 3 Annabarlang II. (Bükk) 4212 228 18,6 3 13,0 8,1 1,60 1 3090 2450 1,27 2 Abaligeti barlang (Mecsek) 4020 279 14,5 3 11,0 9,0 1,21 5 2664 2171 1,23 3 Tettye (Mecsek) 33000 155 212,9 1 15,8 13 0 1,22 5 1795 1500 1,20 3 A karsztvíz minősége, összefüggése a csapadékkal A karsztvíz kémiai összetétele egészségügyi, tehát ivóvízellátási szempontból általában teljesen megfelelő. A víz kalcium- és magnéziumiontartaimától eredő keménysége, nagy megközelítéssel, 15—2 4 német keménységi fok között ingadozik, tehát közepesen kemény víznek mond ha to."" Az összes keménységet meg kell különböztetni a keménységnek attól a részétől, amit a hidrokarbonátmaradékhoz kötött kalcium és magnézium mennyisége okoz. Ezt nevezzük k arbonálkménv ségnek. Általában összetévesztik a változó keménységgel, amely a víz felforralása után maradó és az összes keménység közötti különbség. Ez azért nem egészen azonos a karbonátkeménységgel, mert forralás következtében nem bomlanak el az összes kalcium- és magnéziumhidrokarbonátok. Ipari vízellátás szempontjából inkább д változó keménység értéke a mértékadó, ezért a karsztvizeknél a gyakorlatban ezt és az összes keménységet vizsgálják meg. ' Eddig nem sikerült olyan törvényszerűséget találni, melynek alapján a víz kémiai összetételéből minden kétséget kizáróan a karszt-eredetre lehetne következtetni. Eléggé jellemző a karsztvizekre, hogy az összes keménység legnagyobb részét a változó keménység adja. A kettő közötti különbség, az állandó keménység, többnyire csekély. Például szolgáljanak az alábbi értékek: A karsztvíz eredete Összes keménység Változó keménység (német keménységi fok) Dorogi bánya 24,4 20,4 Aggteleki barlang 13,6 12,9 Diósgyőr tavi forrás 17,1 16,5 ZámoLyi forrás 18,76 17,8 Eruptív kőzetekből fakadó vizeknél — azon kívül, hogy jóval lágyabbak — a kétféle keménység közötti különbség általában nagyobb. Műszaki szempontból kellemetlen lehet néha a karsztvíz szabad szénsav tartalma. A karsztvize k keménységük miatt sokkal üdítőbbek, mint a lágyabb — más eredetű forrásvizek._ Helytelen felfogás, hogy keménységük golyvaképződést idéz elő. Ez nem a iriíTTeménységével függ össze, hanem a magyarországi vizekre sajnos elégfgé jellemző
