Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - V. dr. Kessler Hubert: Karsztvizek feltárása
/1 karsztvíz feltárása 221 Igen lényeges végül a forrásvíz ^fVí'ffl (}cy l' f' ílé"tk.. álLuidá™f,<i Tökéletes kémiai állandóság egyik forrásvíznél sem tapasztalható, tehát a forrásvizek elemzési adatainak közlésénél tulajdonképen mindig meg kellene adni a mintavételnél mért vízhozamot is. Nagyobb mélységből eredő forrásoknál, tehát általában megbízható forrásoknál, ahol a vízhozamingadozás is csekély, a kémiai összetétel ingadozása is elhanyagolható. Ha a forrás felszínközeli vagy tág, tehát szűrődést nem biztosító járatokból ered, a csapadék hatására hamar «fellágyul» a víz, az oldott alkatrészek, mennyisége, a vfe~Keménységc с!;0ккеггг"Етск a tág-járatokra valló források megbízhatatlanabbak bakteriológiai szűrődés szempontjából is. A kémiai összetétel ingadozása tehát ugyancsak jellemző a forrás jóságára. Természetesen igen nehézkes lenne a forrásvíz minden egyes alkatrészének ingadozását nyilvántartani és ingadozási arányukat egyetlen számban kifejezni. Ehelyett sokkal egyszerűbben járunk el, ha a kémiai összetétel változását az ionkoncentrációtól függő elektromos ellenállás változásával fejezzük ki és ennek ingadozási aránya alapján fejezzük ki'a YÍ'r megbízhatósági indexszel a forrás kémiai megbízhatóságát. Az eddig végzett ellenállásmérések alapján kémiai megbízhatóság szempontjából az alábbi osztályozás közelíti meg a gyakorlati követelményeket: Az elektromos ellenállás Megbízhatósági ingadozása index (ßmax/Ämin) (/U. R ) 1,00-1,05 6 (kitűnő) 1,06-1,10 5 (igen jó) 1,11-1,15 4 (jó) 1,16-1,25 3 (mérsékelten jó) \ 1,26-1,35 2 (rossz) > 1,35 1 (igen rossz) Valamely forrás megbízhatósága legjobban a felsorolt három megbízhatósági index együttes figyelembevételével ítélhető meg. Arra gondolhatnánk, hogy a három index értéke alapján egy általános megbízhatósági indexet számítsunk ki. Ez azonban gyakorlati szempontból nem lenne célravezető, mert aszerint, hogy milyen követelményeket támasztunk a forrással szemben, más-más a súlya az egyik vagy másik indexnek. A források végleges megbízhatósági besorolása természetesen csak igen hosszú időn keresztül rendszeresen végzett megfigyelések, mérések alapján lehetséges. Közelítő tájékoztatást azonban már a forrásnyilvántartás 1950 óta végzett mérései is adnak. Az eddigi tapasztalatok szerint a vízhozam-megbízhatósági index többnyire befolyásolja a két másik indexet is, ezt azonban nem lehet általánosítani. A túloldali táblázatban például közlünk néhány érdekesebb értéket. Kétségtelen, hogy általában a vízhozam-megbízhatósági index súlya a legnagyobb. Ebből a szempontból pl. a táblázatban a Tettye-forrás egyike a legrosszabbaknak. E hátrány ellenére is be kellett állítani Pécs vízellátásának szolgálatába. Megbízhatatlansága miatt természetesen más vízszerzési lehetőségekről is gondoskodtak, ezért ezt a forrást csak az év egy részében veszik igénybe. Igen jó osztályzatot kap a lillafüredi" Anna-barlangban fakadó I. számú forrás, amelyet bekapcsolnak Nagy-Miskolc vízellátásába. ^ >
