Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - IV. Ihrig Dénes: A folyami hajóút-kitűzés alapelvei, különös tekintettel a Dunára

204 Ihrig Dénes г. A hajóforgalom szabályozása a) A h a j ó f о r g a 1 о m s z'a b á 1 у о z á s célja és módszerei » A hajózási szempontból egységes jellegű folyószakaszoknak is vannak olyan részei, ahol különleges hajózási nehézségek vannak. Ezért a folyónak azokon a részein, ahol nincs meg a hajóútnak az a legkisebb szélessége, melyet egyébként a Szakasz többi részein a szokásos hajóvonatok részére biztosítani tudunk (pl. alacsony vízállásnál gázlókban, sziklás fenékbe robbantott csatornákban), vagy ahol éles kanyarulatok, rossz látási viszonyok, esetleg nehezen hajózható gázlós szakaszok vannak, amelyeken tehát a hajóvonatok találkozása nem engedhető meg, a hajóforgalmat irányítani, szabályozni kell. A folyószakasznak ezeken a részein egyszerre csak egy hajóvonat engedhető át. A célja ennek a forgalomszabályozásnak az, hogy a baleseteket és a káreseteket a hajók elkerüljék és ezzel a hajóforgalom biztossá váljék. A forgalomnak ez a szabályozása jelzőállomásokkal történik. A jelzőállomások a hajózás forgalmát nagy mértékben korlátozzák. Ezért jelzőállomások felállítása előtt alapos vizsgálat és tanulmány tárgyává kell tenni, hogy nem lehetséges-e a hajózási forgalmat irányító egyéb, nem műszaki, intézkedésekkel elkerülni a jelzőállomás felállítását. A jelzőállomásoknál mindenkor jelzőállomáspár, — alsó és felső jelzőállomás — állítandó fel. A felső jelzőállomás kijelölése a kényesebb feladat, mert a lefelé haladó hajóvonatok kormányzása nehezebb, mint a felfelé haladóké, amelyek könnyebben lehorgonyozhatnak. Helyének kiválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy jó fordítóhely álljon felette rendelkezésre és a várakozó hajók is jól elhelyezkedhessenek. A felső jelzőállomás fölött célszerű előjelző állomást létesíteni a lefelé haladó hajók tájékoztatása céljából. Különösen ott fontos ez, ahol a lehorgonyzáshoz szükséges megfordulás nehézségekkel jár. Az előjelző állomásnál a lefelé haladó hajóknak hangjelzéssel kell jelezniök, hogy a szakaszon át kívánnak hajózni. A jelzőállomás kezelője ilyenkor az utat biztosítja. Több gázlót magában foglaló hosszabb gázlós szakaszoknál a forgalom gyorsítása végett célszerű a felfelé menő hajókat közbeeső jelzőállomással félreállíttatni, hogy a felülről jövő hajóknak utat adjanak. Az alsó jelzőállomás helyének kiválasztásánál a várakozó hajók elhelyezését kell megoldani. A jelzőállomásokat üzembiztos távbeszélővonallal kell összekötni, de be kell kötni az országos távbeszélőhálózatba is, hogy a jelzőállomás előtt várakozó hajók vezetői értesítéseket adhassanak vagy kaphassanak. A forgalomszabályozás körébe tartozik az is, ha a hajók részére olyan jelzéseket adunk, melyeket szükség esetén a forgalom szempontjából igen kedvezően — és a biztonság javára — használhatnak fel. Ezek a fordítóhelyek és horgonyzóhelyek megjelölései. b) A forgalomszabályozás eszközei A jelzőállomásoknál két korszerű jelzőberendezés használatos: a zsalus és a jelzőgömbös rendszer. A régebben használatos lobogós jelzőket, mint megtévesztésre alkalmasakat, el kell hagyni. A zsalus rendszerű jelzőállomásnál egy-egy zsalutábla van elhelyezve az alsó és felső állomáson. A zsaluk színe váltakozva vörös és fehér. Ha a zsaluk be vannak zárva, tehát a tábla látható, a hajónak nem szabad az útját folytatnia. Ha a zsalukat vízszintes helyzetbe állítják, az egész tábla eltűnik a szem elől és a hajóút szabad (20. ábra).