Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - I. Horváth Sándor: Gondolatok a Dunaszabályozás általános tervének elkészítéséről

A Dunaszabályozás általános tervéről 15tovább növekedett. A Duna középső és alsó folyása melletti mezőgazdasági jellegű országok az erőteljes iparosodás útjára léptek és a Szovjetunió ismét dunamenti állammá vált. A népi demokráciák egymásközötti és a Szovjetunióval váló áruforgalmában a tömegáruk természetes útja továbbra is. a Duna marad. Ha pedig arra gondolunk, hogy a külpolitikai helyzet enyhülésével és a gazdasági kapcsolatok helyreállításával az árufcrgalcm kelet és nyugat között ismét megindul, a Dunán, mint Európa egyetlen transzkontinentális víziútján olyan mennyiségű árutömegek szállítására kerül sor, azaz a hajózás olyan intenzitása várható, amely minden bizonnyal eléri a nagy nyugateurópai természetes és mesterséges víziutak forgalmát. Minthogy a dunai áruforgalom legnagyobb része nem az egyes államok határain belül bonyolódik le, hanem a szomszédos államok folyamszakaszait is érinti, tehát a Duna valóban nemzetközi víziút, továbbá, mert a folyam lefolyási viszonyainak megváltozása a szomszédos államck érdekeit is érinti, mielőbb meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy a szabályozási munkálatokat az államok egymás érdekeire való tekintet nélkül hajtsák végre. A Duna szabályozásával kapcsolatos, megvitatandó és tisztázandó fő elvi kérdések (anélkül, hogy a felsorolás teljességére számot tartanánk), az alábbiak * I. A Dunának, mint középeurópai fővíziútnak kapcsolata más víziútakkal A távolabbi jövőben a Dunához, mint nyugat-keleti irányú transzkontinentális víziúthoz, számos nemzetközi jelentőségű, nagyrészt észak-déli irányú víziút fog csatlakozni, amelyek a Dunát a Balti-, illetve Északi-tengerrel fcgják összekötni. Ezek a mesterséges víziutak lehetővé fogják tenni, hogy a dunai hajók más folyókra és távoli tengerek kikötőibe is eljussanak. Ezen a helyen meg kell említenünk a nagy szovjet víziúthálózatot is, amely a dunai forgalcmmal a Balti-, illetve Fekete-tengeren keresztül ugyancsak kapcsolatba hozható. Nem szabad megfeledkezni a Duna vízrendszerében kifejleszthető, illetve létesíthető, és a dunamenti államok népgazdaságának fejlődésével minden bizonnyal kiépülő természetes és mesterséges víziutakról. sem. A legfontosabb közülük a Mosoni-Duna, a Vág, a Duna-Tisza csatorna, á Sió, a Dráva, a Tisza, a Száva és mellékfolyói, a Duna-Száva csatorna, a csernavoda-konstancai csatorna, a Szeret és a Prut. Többjük nagyhajóútként való kiépítése máris szerepel a dunamenti államok népgazdasági terveiben, sőt egyesek építését már meg is kezdték. Termeszetesen kívánatos, sőt szükséges, hogy ezek a mesterséges víziutak egymással, valamint a Dunával összhangban épüljenek ki, és olyan hajótípusok állapíttassanak meg, hogy az áru lehetőleg átrakás nélkül érhesse el távolabbi rendeltetési célját is. így a tömegáruk gazdaságos szállítása megszervezhető, és az átrakási költségek, valamint a vasúti és vízi szállítási díjtételek közötti különbség megtakarításával a dunamenti államok népgazdasága számára újabb rejtett tartalékok szabadulnak fel. Amikor tehát a dunaszabályozás általános terveivel foglalkozunk, tanulmányozni kell a Dunához csatlakozó természetes és mesterséges víziutak kérdését is, és a dunamenti államokban olyan egységes álláspont kialakítására kell törekednünk, amely az egymással kapcsolatban lévő, illetve kapcsolatba hozandó víziutak összhangját biztosítja.