Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - II. Trummer Árpád: Öntözéssel hasznosítható vízkészleteink

Öntözéssel hasznosítható vizeink 41 rondelkezésre maradna még 60 m

3/sec. A Tisza folyó csatornázása esetén a vízveszteségére (7,silipelé?, párolgás) szükséges 10 m

3/sec, vagyis öntözésre használható 50 m

3/sec. E/.en felül a vízlépcsői k'iz >tti bö7éV>e~i táralt vízmennyiség is fölhasználható. Az alsó szak isz bö ;éiből а hajózás sérelme nélkül idényenkint összesen 136 millió m

3 vizet tudunk öntözésre használni. Ezt a vízmennyiséget elosztva az 1904. évi katasztrofálisan alacsony tiszai vízállás időtartamával, újabb 40 m

3/sec-nyi öntözővizet kapunk. Ё számítás szerint a Tisza folyó csatornázása révén az öntözésre előirányzott 60 m

3/sec vízhozam 150 m

3/sec-ra emelkedik, miáltal további 240 000 kat. hold öntözését lehet megvalósítani. Az ismertetett hivatalos munkaterv szerint Та Duna folyam Budapest—Baja közötti szakaszán 100Э—-120Э m^/see a kisvízi hozam, amelyből a nemzetközi hajózás igényeinek, kielégítése után öntizásre misodpercenkint. 60—-100 m

3 használható fel. A D.ma mentén az akkori megállapítások szerint 250 000 kat. holdnyi öntözés volna gazdaságosan berendezhető. Ebből a hivatalos munkaterv 160 000 kat. hold öntözését vette tervbe. A munkaterv szerint végeredményben : 1. Az öntözési törvény alapján összesen 260 000 kat. holdon 2. A Tisza-folyó csatornázása révén további .... 240 000 ,, ,, 3. A Dunából kivezotendő 60 m

3/sec vízzel 160 000 ,, összesen 660 000 kat. hóidon lehet a munkaterv 30 évi időtartama alatt öntözést berendezni. l'y egy évre átlagosan 22 000 kat. hold öntözés megépítése jut. A hivatalos munkatervben felhasználandónak jelzett vízmennyiség : 77 -f 90 + 60 = összesen 227 m

3/sec. Egy kat. hold vízellátására tehát 0,344 mpl. állandó vízsugár esik. Ezenfelül felhasználható volna az I. és TI. kimutatás figyelembevételével : 1. A Dana folyam vizéből további 40 m

3/sec 2. A M iros folyóból . ; 12 „ 3. A dunántúli vízfolyásokból összesen 52 ,, 4. A dombvidéki tározásokból 15 ,, 6. A helyi síkföldi tározásokból 2 ,, 6. A városi szennyvizekből összesen 1,6 ,, Végösszeg 122,6 m

3/sec. Ez az előbbi 227 m

3/sec-mal együtt kereken 350 m

3/sec vízhozamot jelent, amivel, 0,33 mpl-es állandó vízsugárral számolvi, 1 060 000 kit. holdnyi terület öntözővízellátását lehat biztosítani. Ez csupán 77 000 kit. holddal kevesebb а III. kimutitás végösszegeként feltüntetett területnél. Az eltérés csak 6,8%, amit a föltett kérdésben foglalt számos bizonyt alanság mi itt пэт tekinthetünk túlzottnik. A régebbi megállapítások közül említést érdemelnek Ruttkay Udónak az Alföld öntözésével kipesolatos tervezések során elért eredményei.' Szerinte M igyarország öntözhető területei, a mai határokat véve alapul : A Tisza vizével : tárolás alapján gravitációsan öntözhető területek 1 400 000 kat. hold a Duna vizével: gépi vízemelé.ssel összesen ..... 400 000 ,, ,, a Ráb i, Z il 1, Körös, M iros és egyéb kisebb folyókból, kutikból ós tavakból, -»— részben gépi víz^ emeléssel 400 000 ,, ,, őszesen 2 000 000 kat. hold. Ez а III. kimutatás végösszegénél jóval nagyobb terület elsősorbm azért jött létre, mert Ruttkay a bruttó öntözővízszükségletet évi 300 milliméterben hitározta meg. Ez 1 kit. holdra átszámítvi 1728 m

3, jóvil kevesebb, mint az általam számított 2600, illetve tározás esetén 3440 köbméteres évi vízellátás. Ha az általam kiszámított 1 137 000 kit. holdon a Ruttkiy által megidott vízmennyiséggel öntöznénk, akkor annyi vízfölösleg rniradni, hogy még további 600 000 kit. holdit lehetne öntözővízzel elláíni, vagyis 1 710 000 kot. holdon lehetne öntözővízberendezést létesíteni. Ez a szám már csak 15%-kal tér el а Ruttkay-féle területtől, amit egyes részletföltevósekben rejlő eltérések okozhatnak. ' Ruttkay Udo : A magyar Alföld öntözése — Budapest, 1932.