Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása
28 Lesenyei József játszik a gáznak a városi gázhálózatba való bevezetése is. Ennél az eljárásnál azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az iszapgáz fűtőértéke és az égés során a levegőszükséglete nagyobb, mint a városi gázé, azon kívül a kétféle gáz faj súlykülönbsége is lényeges, úgy, hogy külön keverőberendezéssel teszik. egyneművé a kétféle gázt. Olyan országokban, ahol folyékony motorhajtóanyag nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre -— pl. Franci açrszàgban, Németországban — az iszapgázt 300 atmoszféra nyomásra sűrítik és a gépkocsikra szerelt kis gáztartányokba töltik. A gázt ezután nyomáscsökkentő szelepen át közvetlenül használják a motor hajtására. Hátránya a gázüzemnek, hogy a gépkocsik általában csak 50—100 km-es körzetben alkalmazhatók, de városi közüzemi kocsiknál, tehát helyi forgalomban, igen jól bevált. 1 m 3 gáz egyenértékű 1 liter benzinnel. Csekélyebb jelentőségű gázfelhasználási mód a gáz kémiai feldolgozása: kloroform, tetraklórmetán, alkohol készítése, elégetés útján korom termelése stb. Ezek á lehetőségek nem jönnek számításba olyan országokban, ahol kellő mennyiségű és tisztább minőségű földgáz áll rendelkezésre. A metángáz termelése mellett a rothadás végterméke, a trágyaként jó eredménnyel felhasználható kirothadt iszap, értéke is számottevő. Tekintélyes növényi tápanyag-tartalmán felül különös figyelmet érdemel nagy humuszképző, továbbá talajlazító hatása. Mind az erősen kötött, mind a terméketlen homoktalajok meghálálják az iszaptrágyát. Komoly talajjavító té lyező az is, hogy az iszaptrágya a talajbaktériumok részére igen jó táptalaj. Az ülepített iszap rothasztásán kívül a rácsokon, szűrőkön felfogott anyag, az ú. n. rácsszemét rothasztása is lehetséges. Üzemi méretekben folyik is néhány városban, így Budapesten is. A rácsszemét főtömegében emberi fekália és papiros, ugyanezen anyagokból áll a pöcegödör-tartalom. A Szovjetunió néhány városában, ahol csatornahálózat nincsen, vagy olyan csatornázott városokban, ahol a csatornaépítéssel még értek el a külvárosokig, az összegyűjtött pöcegödör-tartalmat vagy bővizű főgyűjtőkbe adagolják, vagy központos berendezésekben közvetlenül rothasztják, a fejlődő metángázt felfogják és hasznosítják. Ilyen berendezés épült még néhány japán kisvárosban is. Az iszaprothasztás gazdasági és közegészségügyi eredménye az eljárás további kiszélesítéséhez vezetett. A gyakorlat és a kísérletek egyértelműen igazolták, hogy a szerves anyagok többsége — a szőr, pata, gumi stb. kivételével — rövidebb-hosszabb ideig tartó rothasztás közben gázfejlődés mellett többé néni bomló, szagtalan és jól szárítható, trágyaként értékesíthető anyaggá alakul. Önként adódott tehát az a gondolat, hogy a szerves, szilárd hulladékanyagokat a szennyvíz-iszappal együtt kirothasszák. így született meg a konyhai hulladékok, vásárcsarnoki szemét és a mezőgazdasági iparok szennyvizéből leülepíthető nagy szerves anyagtartalmú iszap rothasztásának gondolata. Ezzel az eljárással megoldódott a rothadóképes házi és vásárcsarnoki szemét hygienikus kezelése. Számos, főleg amerikai város rendezkedett be a szemét kirothasztására. A követett eljárások különbözőek : 1. A rothadóképes szemetet a lakóházakban külön gyűjtik és a vásárcsarnoki szeméttel együtt szállítják a szennyvíztisztító-telepre, ahol megfelelő aprítás után a szennyvíz-iszappal keverve, rothasztják. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy a szemétgyűjtés és a tengelyen szállítás nehézségei megmaradtak. 2. A város különböző pontjain szemétgyűjtő helyeket rendeznek be, hová a rothadóképes szemetet tengelyen '
