Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

Hulladékok anaerob rothasztása II ban feltüntetett adatokból nem látszanak kellően az oltástól várható előnyök : a rövidebb rothadási idő és a nagyobb gázfejlődés. Az oltással ténylegesen, mindig elérhető eredményt mutatja a 3. ábra, melyen a 39-es számú, oltás nélküli és a 144. számú oltással történt rothasztási kísérlet gázfejlődési görbéje látható. E szerint, míg az oltás nélkül lefolytatott rothasztásnál (39. sorszámú), — mint már említettem — a 42—43. napon érte el a gázfejlődés a legnagyobb értékét, addig az oltással történt kísérletnél (144. sorszámú) a legnagyobb gázfejlődés már a 3—5. napon bekövetkezett. A rothadási idővel kapcsolatban is láthatjuk, hogy a gázfejlődés zöme már 30 nap alatt lefolyt, az ezután keletkezett gázmennyiség már oly csekély, hogy nyugodtan el is lehetne hanyagolni. c) Falombbal. (L. az I. táblázat, 333. sorszámú kísérletét). Oltóiszap hiányában, vagy nehezen rothadásnak induló, főleg ipari eredetű szennyvíziszap vagy más szerves hulladék rothadási folyamatának megindítására, Reichle és Sanders a rothadás megindítására kirothadt falomb hozzákeverését ajánlották. Az ilyen irányban végzett kísérleteim jó eredménnyel zárultak, ezért néhányukat ismertetem. Az általam használt falomb akác-, eper-, hárs-, szil- és nyárfákról származott, éspedig háromféle minőségben : I. egyéves lomb, teljesen száraz, a rothadás nyomai nélkül ; II. egyéves lomb, teljesen elrothadva,, humuszszerű ; III.' kb. 4 hónapos lomb, erős rothadásban — a levelek erezete azonban még látható volt. A kémiai elemzés a következő képet mutatta : Az I. összetételű, ki nem rothadt lombnak semmiféle előnyös hatása nem volt. A II. és III. összetételű lomb igen jól bevált. A 333. sorszámú kísérlet szerint az ülepített iszap falomb hozzáadásának hatására gyorsan kirothadt (40 nap) és igen nagymennyiségű gázt szolgáltatott. A kísérletek szerint a falombbal történő rothadásnál a p

B-évték igen rövid idő alatt eléri az optimális értéket és többé nem csökken. Mint bevezetőben már említettük, az ipari eredetű szennyvizek számos olyan anyagot tartalmazhatnak, amelyek a rothadás folyamatát kisebbnagyobb mértékben befolyásolják, sőt meg is akadályozzák, de tartalmazhatnak olyan szerves eredetű anyagokat, amelyek részben nehezen indulnak rothadásnak, részben hosszú rothadási időt igényelnek, végül rothadásra egyáltalában nem képesek. Ezért, ha a rothasztandó iszap olyan szennyvízből ered, amely részben vagy egészben ipari eredetű, fokozott mértékben szükséges, hogy rothasztási kísérletek révén meggyőződjünk az anyag rothaszthatóságáról és megállapítsuk a rothasztási időt és a várható gázmennyiséget. Ásványi anyag Szerves anyag . Éterextrakt . . Száraz anyag Összes nitrogén I. II. III. 90.3 60,6 37,6 32.4 76,2 47,2 71,0 23,8 62,8 16.7 2,97 3,6 10.8 1,31 1,08 2. Ipari eredetű szennyvízből ülepített iszap rothasztása