Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása
20 Lesenyei József Kísérleteimhez a jelentős kémiai, textil- és bőriparú budapesti IV. kerület (Újpest) szennyvizéből ülepített iszapot használtam fel. a) Ipari eredetű szennyvízből ülepített iszap önmagában rothasztva. (L. az I. táblázat 281. és 331. sorszámú kísérleteit). Mindkét kísérlet során közelítően azonos — aránylag rövid, 35—40 napos — rothadási idő alatt mérsékelt gázfejlődés jelentkezett. Jellemzője ennek az iszapnak az eredetileg magas pn-érték : 8,5 és 9. b) Ipari és házi eredetű szennyvízből ülepített iszap keverékének rothasztása. (L. az I. táblázat 283. és 284. sorszámú kísérleteit). Bár elméletileg a házi szennyvízből ülepített iszap könnyebben rothad, mint az ipari, kísérleteimnél az a nem várt jelenség lépett fel, hogy részben azonos, részben rövidebb rothadási idő alatt kevesebb gáz fejlődött, mint az előző kísérletsorozatnál. Ez a jelenség egyrészt a kétféle anyag különböző kezdeti /ígértekével magyarázható, másrészt azzal, hogy az ipari eredetű szennyezésekhez már alkalmazkodott baktériumok, valamint a házi eredetű iszap baktériumai az idegen, meg nem szokott iszap hatása alatt lassabban szaporodnak. Rácsszemétnek nevezzük a szennyvízszűrő-berendezések révén a szennyvízből eltávolított részt, amely zömében emberi fekália, papiros, zöldséghulladék stb. Megközelítéssel azonosnak mondható a friss pöcegödörtartalommal. A kísérleteimnél felhasznált rácsszemét átlagos összetétele : a) Oltás nélkül. (L. az I. táblázat 44. sorszámú kísérletét.) Az oltás nélkül végzett számos kísérlet közül egyetlen esetben sikerült a rácsszemetet kirothasztani. Ennek oka a savanyú erjedésre való nagy hajlandóságban keresendő. A rácsszemét darabnagysága ugyanis 10 mm körül van (az alkalmazott rácsnak ez a szabad nyílása), s így nem telítődhetett annyira baktériumokkal, mint a könnyebben rothadó, részben 1—2 mm méretű, pehelyszerű, vagy a kolloidális eloszlást megközelítő finom ülepített iszap. A 44. sorszámú kísérlet is csak igen tekintélyes mennyiségű (243 gramm) CaCO s hozzáadása révén sikerült. A kísérlet a ря-érték állandó ellenőrzése mellett folyt le. На а ^я-érték 6,8-ra csökkent, a Bach által átdolgozott Rudolfs-féle görbesereg adatai alapján kalciumkarbonátot adagoltam. b) Oltással. (I. táblázat, 75. és 82. sorszámú kísérlet). A bemutatottakét kísérlet a rácsszemét és oltóiszap arányában különbözik egymástól. Amíg a 75. kísérletnél az arány 1 : 1,25, a 82. kísérletnél 1 : 4. Ez a különbség mind a rothadási időben, mind a gázfejlődés mértékében érezteti hatását. Meg kell jegyeznem, hogy mind az eddig ismertetett, mind a szóbanforgó, oltással történt kísérleteknél az oltóiszap elemzésén kívül külön rot3. Rácsszemét-rothasztás Víz 78,55 % 21,45% 16,86 % 2,77 % 0,79 % 2,20 % 0,42 % 0,26 % Száraz anyag . . Szerves anyag . Ásványi anyag Összes nitrogén Éterben oldható p 2O 6 K aO I
