Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

6 Lesenyei József A p/í-érték Már a Cameron-féle oldómedencéknél is ismeretes volt, hogy az iszap lebomlása a legkedvezőbben semleges közegben megy végbe. Az Emscherkutak bevezetése, de különösen a különválasztott rothasztó-berendezések alkalmazása óta, mikor az üzemközben fellépő zavarok okainak felderítése miatt szükségessé vált a rothadási jelenségek vizsgálata és alaposabb megismerése, kezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy milyen realcciójú közegben folyik le a leggyorsabban a szennyvíz-iszap rothadása. A különböző vizsgálatok megállapították, hogy a rothadás három határozott periódusban megy végbe. Az első a gázfejlődés és a ря-érték gyors csökkenésében jelentkezik, a második nyugalmi helyzetet jelent, a harmadikban emelkedik а -érték és növekszik a gázfejlődés. A második periódust oltottmész-, márvány- vagy dolomitpor adagolásával meg lehet rövidíteni, és így a gázfejlődést fokozni lehet. A Harvard-egyetemen végzett kísérletek szerint a rothadás különböző periódusaiban különböző p

л-érték mellett a legnagyobb a gázfejlődés. így az első héten 6,8 p

H-érték mellett éri el a gázfejlődés a maximumot, míg a rothadás végén a legelőnyösebb a 7,6—7,8 рд-érték. Rudolfs megállapítása szerint az anaerob-rothadásra legkedvezőbb a pu - 7,3 és 7,6 közötti érték. Ha a ря-érték a savanyú oldalra fordul, habzás és köpködés lép fel, míg erősebben lúgos közegben a rothadás igen lomhán megy végbe. A leülepedett iszap ря-értéke gyakran 6,8—7,0 között van ; ha az iszap megfelelő arányban jól bedolgozott rot*hasztótartányba kerül, a nagytömegű rothadó anyag puffer-hatása következtében a tartány ри-értéke nem csökken. A rothasztótartány bedolgozása során, amikor a tartányban még nincsen elegendő iszap jelen, könnyen lecsökken a ^//-érték. Rudolfs javaslata szerint ilyenkor mésztej hozzáadásával lehet a p

H-értéket az optimális értékre emelni. Bár a mész fertőtlenítő hatású, Rudolfs kimutatta, hogy mészadagolás bizonyos határon belül nem ártalmas. Kísérleteinek eredményeit görbesereg alakjában közli, mely a friss iszap különböző szervesanyagtartalma és különböző p h-értéke (6,1—7,2) mellett megadja а p л-érték 7,3-ra való emeléséhez szükséges mészmennyiséget kalciumhidroxidban. Bach a görbesereget metrikus rendszerbe dolgozta át. A mész hatása nemcsak a savak semlegesítésében jelentkezik, hanem serkentően hat a baktériumok növekedésére, azonkívül a savanyú kémhatású kolloidokat kicsapja, végül az úszó rétegben elősegíti a gázbuborékok felszabadulását a felületi feszültség csökkentésével. Keverés Az Emscher-kutakban az ülepedő iszap egyenletesen oszlik el a rothasztótér teljes felületén. A szennyvíz folyási irányát éppen azért változtatják, hogy az egyes rothasztóterek terhelése egyenletes legyen. Már régen felmerült azonban az a gondolat, hogy a rothadás élénkebbé tétele végett még a rothasztótérbe jutás előtt összekeverjék a friss és már kirothadt, vagy majdnem kirothadt

1— „érett" — iszappal. Ez a gondolat különösen akkor érett meg a megvalósulásra, amikor az Emscher-kutak iszappal való túlterhelése miatt szükségessé vált „kisegítő" rothasztótartányok létesítése. Imhoff 1916-ban ismertette a The Survey or-ban egy ilyen kisegítő rothasztótartány vázlatát. Ennél a berendezésnél az Emscher-