Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
1. szám - VI. Szalay Miklós: Vasbetonfalak alkalmazása az ármetnesítésben
Árvédelmi vasbetonfalak 99 2. A fal állékonysága, /-szelvényű fal esetében a fal stabilitásának vizsgálatát a szabadonálló szádfal esetére vezethetjük vissza* Erre nézve igen használható méretezési eljárást találhatunk a Vízügyi Közlemények 1943. évi 1—2. számában, ahol is Kézdi (Kalcher) Árpád • tett közzé Krey nyomán gyorsan kezelhető grafikus módszert. Itt ezt csak röviden ismertetem. A 2. ábra a fal vázlatos rajzát mutatja a képletben előforduló jelölésekkel. P (t/m) = a vízszintes víznyomás eredője a fal egy folyóméterén, h (m) = a P erő támadáspontjának magassága a talajszint fölött, , = a passzív földnyomás tényezője ahol cp a talaj súrlódási szöge, • h b (m) = a földbe befogott rész hossza, y (t/m 3) = a talaj térfogatsúlya, V = hb\h. A V viszonyszám értékét az alábbi egyenlet megoldása adja : v l — 2 С (те-4-3) ,,2_ e с (1 + n).v — 4С 2те = 0 (1) P A képletben те = 1,5—2 (biztonsági tényező) és С = у hp A 2 Természetes, hogy a talajba való befogás számításánál átázott talajt kell feltételezni, és /-szelvényű falat csak ott szabad építeni, ahol így is kielégítő az eredmény. Ha r-t meghatároztuk, a befogás mértéke hb = vh méter. Megjegyzem, hogy Poroszló esetében те = 1,5-del számolva hb — 1,20 m volt. К. V. Popov szovjet mérnök egy másik számítási módot ajánl, amely szádfalszerű konstrukcióknál' alkalmazható. Az те biztonsági tényező nála nem szerepel, de az aktív földnyomás hatását is figyelembe veszi. Popov szerint egy adott méretű szádfal 1 m hosszú szakaszára megengedhető maximális terhelő erő': p _ y ( \ — 7 a) hl ^ ma x - T4 A — 18 h b {~ ] Ha ezt a képletet a Krey—Kézdi-féle mintára átalakítjuk, annak jelöléseit átvéve, a következő egyenlet megoldását kell keresnünk : C x r 3 — 0,75 V — 1 = 0. ahol : y(7p—7 a) h 2 С X 24 P A poroszlói fal esetében ez az egyenlet hj = 1,58 m értéket ad, ami a kérdéses esetben bizonyára túlzott biztonságot jelent. T-szelvényű falaknál a passzív földnyomás stabilizáló hatását teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk. A 3. ábra jelöléseivel élve a stabilitás feltételét az alábbi egyenlőséggel fejezzük ki :
