Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - II. Csehidi Géza: A vízrajzi szolgálat és kutatásügy a Szovjetunióban
A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT ÉS KUTATÁSÜGY A SZOVJETUNIÓBAN írta: CSEHIDI t GÉZA E. T. 0. 551,48.008 (47) A vízállás és az időjárás rendszeres naponkinti észlelése Moszkvában a 17. század közepén kezdődött. A későbbi adatgyűjtések és vízrajzi feltárások az árvizek elleni védekezéssel és a hajózócsatornák építésével kapcsolatosak. I. Péter cár (1672 — 1725) rendeletet adott ki a tavaszi árvizek magasságának városok, templomok ós kolostorok falain való megjelölésére, 1715-ben felállította az első vízmércét a Néva-folyón, és személyesen jegyezte a napi vízállásokat. Lomonoszov kezdeményezésére a Tudományos Akadémia 1760-ban kérdőíveket bocsátott ki az egyes folyók víz- és jégjárási viszonyainak, valamint tavaszi ki öntésének tanulmányozására. Az első vízrajzi vonatkozású orosz könyv N. I. N ovikor tollából 1773-ban jelent meg, „Oroszország vízrajza" címmel, amely tartalmazta az ország tavainak, folyóinak és forrásainak leírását. A folyók vízjárásának tanulmányozásában fontos szerepe volt az 1767-ben alapított Hajózási Főigazgatóságnak, amely 1811-ben elrendelte a vízállás mindennapos észlelését a kikötőkben felállított vízmércéken. Ezek a vízmércék azonban csak a helyi vízállásváltozásokra vonatkozóan szolgáltattak adatokat, mert nullapontjuk abszolút magassága nem volt megállapítva, Az észlelésekre vonatkozó első utasítás 1858-ban jelent meg és ez már előírta a vízmércék beszintezését is. 1874-ben a közlekedésügyi minisztérium közúti és hajózási osztályán Fagyejev vezetésével megalakult a hajózási-vízrajzi bizottság (Navigacionnoopisznajakomisszija, NOK), amely megteremtette az ország vizeivel kapcsolatos kérdések tudományos feldolgozásának alapjait. Ez volt Európa első hivatalos és tudományos országos jellegű vízrajzi szerve. A nyugateurópai országok hasonló jellegű intézményei későbbi alapításúak. 1 A bizottság kereken 500 vízmércét állított fel az orosz folyókon, és az általa készített vízmérce-észlelési szabályzat 1925-ig volt érvényben. Tudományos munkásságának egységes irányelveit Boguszlavszkij mérnök állította össze és ezeknek értelmében vízsebesség- és vízhozamméréseket is végeztek. A megkezdett munkát 1 Vízrajzi adatok gyűjtésével — saját területén és gyakorlati céljaira — a XIX. század első felétől számos hivatal foglalkozott, így pl. nálunk is a budáí Építési Főigazgatóság 1823-tól. Svájcban a Természettudományi Egyesület 1870-ben hívott létre egy országos jellegű tudományos vízrajzi bizottságot. De az első központi és hivatalos jellegű szerv Oroszországban létesült. A mi Vízrajzi Osztályunkat 1886-ban állították fel. ( A szerkesztő megjegyzése.)
