Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása
60 A vízsebesség számítása DüBTJAT-tól erednek az alábbi, méterrendszerre átszámított (tehát gyakorlatilag deciméterre kikerekítve használható) adatok. 5 5 A sebesség alsó határértéke, amelynél a hordalék leülepszik : Agyagos részek v = 0,08 m/sec Az agyag homokos részecskéi 0.1 в ,, Durva, élesszemű homok 0,22 ,, Ánizs- j 0,11 „ Borsó- > szemnagyságú Szajnakavics 0,19 ,, Bab- и ) ' 0,33 3 cm^átmérőjű kavics 0,65 ,, Tyúktojásnagyságú kavics 0.98 ,, Ennek az alsó határsebeSségnek a figyelembevétele olyan változó hozamú és hordalékszállítású medreknél, mint a belvízcsatornák és patakok, nem túlzott elentceégű. Kisvíz idején ugyanis, amikor a sebesség kicsi, a hordalékmozgás is alábbhagy. Mindazonáltal célszerű erősen ingadozó vízhozam esetén összetett szelvényt tervezni, amelyben a kisvizeket keskeny vezérárok fogja össze. Ebben a vezérárokban •mindig elég nagy lesz a sebesség ahhoz, liogy elejét vegyük a hordalék lerakódúsának és a fenék elgazosodásának. A szélesfenekű egységes trapézszelvényben viszont a kisvíz túlságosan szétterül és nyáron átmelegszik. Ezzel a vízinövények elburjánzására kedvező helyzet áll be és a feneket felverő gaz a legközelebbi árhullám hordalékát szűrőként visszatartja, vagyis a szelvényterület rohamos csökkenésére vezet. 50 cm-nél kisebbre azonban még a vezérárok fenékszélességét sem célszerű tervezni, inert a rézsűk aljának legcsekélyebb megcsúszása fenékküszöbök keletkezését jelenti, amelyek a növényzethez hasonlóan felfogják a hordalékot és feliszapolják a medret. A legtökéletesebb megoldást a fenék burkolásával érjük el (23. ábra). A meder alján lévő, — előregyártott idomdarabokból készített — betonvályú hármas célt szolgál: 1. nagy víz idején kimosás ellen védi a feneket, 2. kisvíz idején a kisebb súrlódás miatt sebesen folyik benne a víz, tehát nem keletkezhetnek hordaléklerakódások, és végül 3. a betonon a növényzet akkor sem tud gyökeret verni, ha teljesen kiszárad a meder. A rézsűket egyáltalán nem, vagy csak korlátolt magasságig kell burkolni. hiszen minél magasabban fekvő részi kről van szó, annál ritkábban és főképp annál rövidebb ideig kapnak vizet. Az elragadó erő pedig a vízmélységgel lévén arányos, ilyenkor is kisebb igénybevételnek vannak kitéve, mint a fenék vagy a rézsűk lába. Ha a szükséges tőke rendelkezésre áll, a szelvény burkolása feltétlenül kifizetődő, mert a nagyobb befektetés a fenntartási költségek csökkenése folytári busásan megtérül. Ingadozó vízhozamú medreknél a fenék vagy a rézsűk benövésének nem tudjuk semmiképpen elejét venni, és mivel a karbantartás nem lehet folyamatos, számolni kell vele. A méretezés második lépéseként tehát ellenőrizni kell, hogy a benőtt medernek megfelelő érdességi tényezővel számított sebesség és a rövid időn belül bekövetkező szelvénycsökkenés figyelembevételével megfelel-e a meder emésztése bizonyos minimális követelményeknek. Ennek a követelménynek a tekintetében, — épptígy mint a szabályozási vízmennyiség megválasztása tekintetében, — nem lehet általános szabályt felállítani. Mindig a helyi körülmények a döntők. 55 WEYRAUCH — STROBEL : Hydraulisches Rechnen. 6. kiadás. Stuttgart, 1930. 44. old.
