Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása
Méretezési jeladatok. A szelvény megválasztása 55 b) Az állandó vízszállítású mücsatornák (öntöző-, erőmű- és hajózócsatornák) méretezése már sokkal kényesebb feladat, mint az előbbi. A méretezés «lapjául szolgáló vízmennyiséget ugyanis a medernek feltétlenül mindenkor vezetnie kell, mert a kevesebb víz üzemi veszteséget jelent. A túlméretezés azonban nem engedhető meg, mert ha a szükségesnél nagyobb a csatorna vízemésztése, vagy fölösleges földmunkát végeztünk, vagy a víz helyzeti energiájából vesztegettünk el bizonyos hányadot a kellőnél nagyobb esés révén. 23. ábra. Burkolt mederszelvények. A Budapest Fővárosi Csatornázási Művek által 1925 óta hosszú árokszakaszokon alkalmazott, előregyártott elemekkel készített burkolatok. JPig. 23. Revêtements en dalles de béton préfabriquées. (Service technique municipal de Budapest.) Az állandó vízmennyiséget vezető csatornáknál természetesen fokozottan kell ügyelni rá, hogy a sebesség a mederanyagra megengedhető határsebesség nél kisebb, viszont liordalékos víz esetében a feliszapolódás szempontjából veszélyes sebességnél •nagyobb legyen. A másik, hasonlóan alapvető követelmény a meder érdességének és a keresztszelvény területének az állandósága. Ezt az utóbbi követelményt legegyszerűbben a meder burkolásával elégíthetjük ki. Tudjuk, hogy hidraulikailag legkedvezőbb a félkörszelvény, mert azonos területű különféle alakok közt legkisebb a kerülete, és így benne a súrlódási veszteség a minimumát éri el. A legkisebb kerület a burkolandó felület szempontjából is a legelőnyösebb. A szélességéhez képest aránylag mély félkörszelvény (vagy a köréje írt trapéz) földmunkájának költsége azonban nem feltétlenül a legkisebb. A gazdaságosság kérdésébe belejátszik végül a csatorna szélessége (a kisajátítandó terület nagysága) is. A kérdés tárgyalása nem tartozik tanulmányunk keretébe, itt csak az irodalomra utalunk 5 6.
