Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - V. Szakirodalom

Klaus—Rácz : Az Elba szabályozása 247 országi szakaszon főként hosszanti művek és fenékküszöbök alkalmazásával alakítják ki. A hosszanti művek a szabályozási kisvíznél kevéssel magasabb alacsony partvédezetek. •Ott, ahol a szabályozási cél elérésére a középvízi meder megváltoztatása is szükséges, magas partvédőművet építenek. A mederkimélyülések q j megszüntetésére 100 m-enkint elhelyezett fenékgátak szolgálnak, amelyek teljes szélességben átérik a kimélyülést. Közöttük 25 m-enkint másodrendű fenékgátak vannak, ezek nem érik.át a teljes medret. A művek anyaga kizárólag kő. A szász liatártól a Seeve torkolatáig terjedő szakaszon a szabályozási művek sarkantyúkból, fej küszöbökből, part védőművekből, vezetőmúvelcből és fenékküszöbökből állanak (3. ábra). A sarkantyúk koronája 2 m széles, valamivel a középvízszint fölé ér és a part felé enyhén emelkedik. A meder anyagától, a rendelkezésre álló építési anyagtól, a víz sebességétől, stb. függően vannak kő-, kavics-, homok- és rakott rőzse sarkantyúk. Ezekhez épülnek szükség szerint az ú. n. fejküszöbök ott, ahol a sarkantyúk egyedül nem érik el teljesen a céljukat. A sarkantyúk sűrítése helyett helyenkint a meg2. ábra. Szabályozási szelvények az Elba középső szakaszán átmetszésben ós kanyarulat tetőpontján. 3. ábra. A középső Elba szabályozási műveinek mintaszelvényei. a) Sarkantyú fejküszöbbel, b) partvédezet, с) vezetőmű. fennmaradó hiányosságokat az ú. n. ,,finomszabályozás" hivatott korrigálni. Művei főként a sarkantyúk végéhez csatlakozó lapos, ú. n. fejküszöbök. A kisvízi meder szelvényét olyan trapézalakú keresztmetszettel tervezték, amelynek a fenékvonala 15—20 cm ívmagasságú lapos görbe (2. ábra). Ezt a szelvényt a szász-