Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - II. Hock Károly: Nagyobb építések megszervezése

144 Hock Károly ban való betonozás végrehajtása sem, ezen kívül lehetővé vált a betonozás tisztán való végrehajtása. Közismert ugyanis, hogy ilyen, kb. 2 m vastag vasbetonlemeznél a lehulló forgácsot és szemetet a vasalás elkészülte után egyébként gyakorlatilag alig lehet kiszedni. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a tervezésnek a műszakilag helyes megoldáson és az olcsóságon kívül tekintettel kell lennie a kivitel részleteire. Természetesen a kivitelre legjobban figyelemmel levő tervnél is előfordulhat, hogy a munkaprogramm elkészítése után egyes részleteit át kell dolgozni, mégis, gondos tervezés esetén az átalakítás általában nem lehet sok. Ha a terv nem gondol eléggé a kivitel részleteire, akkor még az is előfordulhat, hogy olyan sok változtatást kellene a terven végrehajtani, amire a munka megkezdéséig nincs is idő, és ezért a munkát vagy terv nélkül végzik, vagy pedig a terv megtartásával, a közben már kevésbbé helyesnek bizonyult módon. 2. A munkaterv (munkaprogramm) elkészítése A terv kézhezvétele után történik a kivitel megtervezése, azaz a munkaprogramm készítése. Ezt meg kell előznie azoknak a műszaki elgondolásoknak, amelyek az építés végrehajtásához szükségesek. Pl. a siófoki hajózsilip építésénél az építés helyén levő laza anyagban a megkérdezett szakértő talaj vízszintsüllyesztés esetén 4:1, ill. 5 : 1 rézsűjű munkagödröt tartott megengedhetőnek. A tervező ennek ellenére a talaj vízszintsüllyesztéses alapozást kétszer olyan meredek, 2 : 1 rézsűvel tervezte. Az a terv tehát, amelyre a kivitel gazdaságosságát vonatkoztathatjuk, 2 : 1 rézsűt írt elő. Ez a rézsű az építés végrehajtásának egyik eleme, mert hiszen csak átmenetileg, az építés tartama alatt volt szükséges. Az építést megtervező Balatoni Kikötőfelügyelőség a rézsűt megváltoztatta, és az építést 1,5 : 1 rézsűkkel hajtotta végre. Sőt a munkatér egyik szakaszán, ahol a Kikötőfelügyelőség műhelyépülete miatt még 1,5 : 1 rézsű készítésére sem volt lehetőség, a földmunkát 1 : l-es rézsűvel hajtották végre. Kétségtelen, hogy ezzel a változtatással az építés sokkal olcsóbban volt elvégezhető, mert hiszen a 2 : 1 és 1,5 : 1 rézsűk közötti földmennyiséget nem kellett kiásni, és nem kellett azután az építés befejeztével visszahordani. Ez a megtakarítás azonban nem a munkaprogramm gondos elkészítése által következett be, hanem az a műszaki ismeret tette lehetővé, hogy az adott körülmények között az adott talaj milyen rézsű alatt áll meg. Az építés végrehajtásához szükséges műszaki ismeretek általában a munka természete szerint különbözők. Ilyen ismeretek : az állványkészítés, a gépek üzemtana, a munkagépek — különösen szivattyúk, betonkeverők, kotrók, markolók — ismerete, a föld, kavics és beton szállítása, a betonozás végrehajtása, stb. Ezek közül az építésvezetőnek jól kell tudnia mindent, ami az általa vezetett építésnél előfordulhat. Régebben az építés végrehajtásának ezt a műszaki előkészítését általában a vállalkozók végezték el akkor, amikor ajánlataikat kidolgozták. Az egy-pgy nagyobbszabású munka végrehajtására beérkező ajánlatok közötti nagyon nagy eltéréseket általában nem az okozta, hogy a vállalkozók közül egyik többet akart a munkán keresni, mint a másik. Általában a munkaprogrammok elkészítésében ós így az építés kivitelében ós megtervezésében sem volt nagy különbség. A nagy különbségeket véleményem szerint a legtöbb esetben a kivitelhez szükséges műszaki megoldások különbözősége jelentette. I îf Erre a legegyszerűbb példa egy ártéri híd építésének versenytárgyalása volt, ahol az állványzatot az ajánlattevők általában, a kiírásnak megfelelően, cölöpjármokra tervezték állítani. Az egyik ajánlattevő azonban kiszámította, hogy elég, ha cölöpözés helyett keresztgerendákra állított oszlopokat használ.