Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - V. Szakirodalom

Koeh — Muizkalay : Párizs közművei 131 majd Achères-xié\ iszapelevenítéssel működő korszerű biológiai mű építését indították meg (1937). A tervezett 12 medence közül eddig csak az első készült el. Az iszapgázt üzemi célokra használják fel. Noha a szennyvízben lévő értékeket a lehetőségig hasznosítják, Párizs esetében is beigazolódik: a csatornázás nem lehet jövedelmező vállalkozás. Az öntözés, gáztermelés és a szennyiszap trágyaként való értékesítése csökkentheti a szennyvízelvezetés terheit, de nem változtathat a lényegen: a szennyvizektől csak komoly áldozatok árán lehet szabadulni.

1 A szennyvizek hasznosításából eredő 19 millió frank bevétellel szemben 290 millió frank kiadás áll. (51%-ban személyi jellegű.) a szivattyútelepek 5. ábra. A párizsi csatornázási müvek főgyűjtői és szennyvízöntözései. Külön kell megemlítenünk a Colombes-i szennyvíztisztítási kísérleti telepet, ahol üzemi viszonyok között, nagyban, tanulmányozzák a különböző eljárások technikai részleteit ós gazdaságosságát, gyakorlati tapasztalatokat gyűjtenek a jövőben alkalmazandó megoldásokra vonatkozólag. Egyenként napi 6000 m

3 szennyvízterhelésre méretezett különböző rendszerű ülepítőmedencékben vizsgálják az ülepítés hatásfokát és kutatják az iszaprothasztó medencék üzeme szempontjából leggazdaságosabb ülepités mértékét. Az iszapelevenítő eljárásra vonatkozó tapasztalatok gjüjtését többféle, az előbbiekkel egyező méretű berendezés teszi lehetővé. Az iszaprothasztás és iszapgáztermelés tanulmányozására négyféle berendezés épült. A tisztított szennyvízzel és az iszaptrágyával való kísérletezésre 1,5 ha-os kertészet szolgál. Az iszapgáz tisztítására és cseppfolyósítására is berendezkedtek. Végül vegyészeti laboratórium és különböző műhelyek teszik teljessé a jelentős költséggel létesült, de feltétlenül kifizetődő intézményt. Igen figyelemreméltó, hogy újabban a csatornázási müvek hatáskörét az egész Szajnamegyére, sőt a szomszédos megyék egy részére is kiterjesztették. A magasabbrendű vízgazdálkodás alapelvei érvényesülnek itt: egy-egy vízgyűjtőterület vizeinek elvezetését csak e'gységesen lehet megoldani. Fokozottan áll ez a közös befogadóba torkolló szennyvizekre. Észszerű a megoldás azért is, mert a kisebb peremvárosoknak nincsenek és nem is lehetnek minden egyes részletkérdésre külön szakembereik. 1 Lásd Szabó János: A székesfőváros csatornázási viszonyai. Vízügyi Közlemények 1942/1-2 szám, 180. old. 9«