Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - III. Balassa Miklós: A gépesített földmunka eszközei

.-4 gépesített földmunka eszközei 107 A kotrógépeket rendszerint napi teljesítményükkel, helyesebben napi teljesítőképességükkel szoktuk jellemezni. Ezen a kotró által átlagos anyagban 20 óra effektív munkaidő alatt elvégezhető köbmennyiséget értjük. A teljesítményt természetesen erősen befolyásolják az anyag minősége és a munka körülményei. Az anyag minősége szempontjából a teljesítményt befolyásoló tényezők az anyag kötöttsége, szemnagysága és víztartalma. Ideális kotrási anyag a kavics, amelyet a kotróedény könnyen bont meg, a puttony púpozva tölthető meg vele, és könnyen üríthető. Rossz anyag az agyag, mert nehezen bontható és ürítéskor a puttonyba ragad. Nem jó a tiszta homok, bár könnyen kotorható és üríthető, mert nem lehet vele tele puttonnyal dolgozni: kiemelés közben nagyrésze kifolyik. A mnnka körülményei szempontjából nehezítő tényező, ha mély vízből vagy egyáltalán nagy mélységből kell az anyagot termelni, ha bonyolult szelvényt kell előállítani és lia a kitermelt anyag elhelyezése nehéz. A földnyesők műszaki és teljesítményi adatait az V—VII. táblázat tartalmazza, Morei nyomán. Az V. táblázat 6 és 9 m

3 űrtartalmú földnyesők óránkénti teljesítményét adja meg három különböző kötöttségű földanyagra és különböző szállítási távolságokra, külön tolóval segített nyesés esetén és külön arra az esetre, mikor a nyesés toló nélkül történt. A táblázat adataiból megállapítható jellegzetes tények : 1. A tolóval való segítés nyesésnél könnyű anyagnál 25—30, közepesnél 18—24, nehéznél 6—10%-kal emeli a teljesítményt. A tolóval való segítés tehát elsősorban könnyű anyagban hatásos. 2. Ha a nyesés lejtőn lefelé menetben történik, könnyű anyagnál erősebben, éspedig 9 m

3-es földnyesőknél 14—20 %-kal, emelkedik a teljesítmény, mint közepesnél (lti —18%), vagy nehéznél (2—6%); 6 m

3-es földnyesőknél a megfelelő számok: 17-21, 8-15, ill. 3-10%. 3. A 9 m

3-es földnyeső teljesítménye a 6 m

3-es teljesítményénénél nem az űrtartalom arányában (50%) nagyobb, hanem annál kisebb, 11—24% között ingadozó mértékben. Jellemző, hogy a teljesítménynövekedés a nehéz anyagnál nagyobb mértékű, mint a közepesnél, és az utóbbinál nagyobb, mint a könnyű anyagnál, továbbá, hogy minél nagyobb a szállítási távolság, annál nagyobb a teljesítménynövekedés. Mindkét tény magától értetődik, egyrészt, mert a nagyobb űrtartalmú, tehát súlyosabb földnyeső nehéz anyagban jobban tud teljesíteni, mint a kisebb és így könnyebb gép, másrészt, mert a nagyobb űrtartalmú előnye éppen a nagyobb szállítási távolságoknál mutatkozik. VI. TÁBLÁZAT - TABLE VI. A nyesés, ürítés és beállás együttes időszükséglete földnyesőknél

1 — Working cycle of scraper: cutting, dumping, spotting

1 A földnyeső A motor Időűrtartalma tényleges telítése teljesítménye szükséglet m

3 m

3 HP min. Saját motoros földnyesőknél 6,00 7,50 9,00 11.25 3,75 4,85 5.60 6.40 75— 80 90-100 90-100 1 10—130 2,0 2.0 2,2 2.2 Traktorral vontatott földnyesőknél 7,50 11,25 11,25 15,00 18,75 5,6 7,0 8,0 10.5 13.0 90-100 90-100 110-130 110-130 110-130 1,5 1,5 1,5 1,7 2,0 1

Morel H: • „Les décapeuses" című tanulmánya nyomán. (La Technique Moderne — Construction, Tome V., No. 2-3. Paris, 1950.)