Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

Lebegtetett hordalékmozgás a Tiszán I 171 a legnagyobbak. Ennek oka egyrészt, hogy 1944 már jelentősen nedvesebb év volt, másrészt pedig tavaszi mérésekből vezettük le ezeket az értékeket. Nyilvánvaló azonban, hogy az 1931—40. évi középvízállásoknak a 17. ábrán megfelelő töménységértékek nem tekinthetők az 1931—40-es évtized átlagainak, hiszen a vízállás és töménység összefüggése nem lineáris. Az átlagos töménységet ezért külön kell meghatároznunk. Az I. és II. táblázatban közöltük az I., II., III. és IV. periódus középvízállásait. Ha ezek mellé rendeljük a megfelelő töménységeket — a 19. és 20. ábra szerint — az így nyert értékpárok közelítőleg egyenest alkotnak. Mivel feltehetjük, hogy a vízjárás különböző időszakokban is ugyanolyan határok között változik, valószínű, hogy más periódusokból adódó középvízállás—közepes töménység értékpárok is kielégítik a már meghatározott egyenest. Vagyis a tényleges hordaléktöménységekböl valamely időszakra számított átlag egyenesen arányosnak vehető a vizsgált periódus középvízállásával. Ez az arányosság érthető, hiszen minden vízálláshoz tartozó hordaléktöménység súlyának megfelelően szerepel az átlagképzésben. Ennek alapján az 1931/40. évi középvízállás — Záhonynál —58, Rázom pu sz tán ál +76 cm — kimetszi ehhez a 10 évhez tartozó átlagos hordaléktöménységet, amely Záhonynál 450, Rázompusztánál pedig 420 g/m

3 volt. A 10 évre megállapított 450 és 420 g/m

3-es átlagos töménységek jelentősen nagyobbak a Vízrajzi Osztály 1901. évi méréseinél talált közepes töménységeknél.