Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán
1G8 Dr. Bogárdi .János Ez a körülmény az 1901. évnek a fenti 10 éves periódushoz viszonyított alacsonyabb vízjárásából és valószínűleg a mérési módszer különbözőségéből származik. Itt kell megemlítenem, hogy eredményeink nem igazolják Pasteiner Dezső egyes megállapításait. Szerinte „a víz lebegő hordalékának mennyiségét vízállások szerint osztályozni, megkülönböztetni nem lehet". Méréseink szerint a töménység igenis növekszik a vízállások emelkedésével. Természetesen a töménységet számos egyéb körülmény is befolyásolja (vízsebesség, esés, évszak, hótakaró, fagy, növénytakaró stb.). A töménység és vízállás közötti összefüggés tehát — mint a mérési pontok szóródása is mutatja — nem zavartalan. De úgy látszik, hogy ezeknek a mellékkörülményeknek a hatása kisebb, mint Pasteiner vélte. Ezért a Tiszánál gyakorlatilag helyesen járunk el, ha a vízállások növekedésével nagyobb hordaléktöménységekkel számolunk. Kétségtelen; hogy lehetne finomítani az összefüggést — figyelembevéve az árhullámok levonulását, évszakokat stb. — azonban mostam tanulmányunkban adatok hiányában erre nem volt módunk. Minden hordalékmérésnél mértük a víztömeget is. Ismerve az észlelési napokon a közepes töménységet, ezt a víztömeggel szorozva, a lebegtetve szállított hordaléksúlyt kapjuk. A legkisebb hordaléksúlyt, 0,6 kg/sec-ot (52 tonna/nap) 1943. január 18-án, álló jégtakaró alatt Záhonynál, a legnagyobbat pedig, 3357 kg/sec (290 044 tonna/nap) értékkel, 1943. április 4-én Záhonynál mértük. Természetesen a szállított hordaléksúly is függ a vízállástól. Az előzőkben láttuk, hogy a töménység összefügg a vízállással. Mivel a vízmennyiség is kifejezhető a vízállás függvényében, nyilvánvaló, hogy a töménység és vízmennyiség szorzata: a hordaléksúly is függvénye a. vízállásnak. Itt is — mint a 21. ábrából kitűnik — megállapíthatjuk, hogy az összefüggés nem zavartalan. Mivel azonban a javítás itt sem áll módunkban, az összefüggést — közelítésként — elfogadjuk. A hordaléksúly (G) a vízállások (h) függvényében a következő: Záhonynál G (kg/sec) = 0,000104 . A 25 1 (24) Rázompusztánál G (kg/sec) = 0,000 000 02 . Л 37 9 (25) Itt is — a töménység és vízállás összefüggéséhez hasonlóan —, h = 0 megfelel — 300 cm-es vízállásnak. A (24) és (25) képlet szerint, ha h = 0, a hordaléksúly is zérus lenne. Ezért л (22) és (23)-hoz hasonlóan, ezeket a képleteket sem szabad a legalacsonyabb mérési vízállásoknál kisebb vízállások esetére alkalmazni. A 18. ábrán a mérési periódus vízállásai alatt a 21. ábra segítségével a hozzájuk tartozó G hordaléksúlyokat is feltüntettem. A töménységábrához hasonlóan a jellegzetesebb vízállásokhoz tartozó hordaléksúlyértékeket itt is egyenesekkel kötöttem össze. Az ábrából a mérési időszakokra a következő átlagos hordaléksúlyokat kaptuk: I. II. III. IV. 1942. VII. 1 — XII. 31. 1943. 1.1 — XII. 31. 1944. I. 1— VII. 31. 1942. VII. 1 — 1944. VII. 31. Záhony 1 kg/sec 1 t/nap 21 1828 60 5224 295 25 479 118 10 179 Rázompuszta .... 1 kg/sec (t/nap 8,2 709 52 4466 334 31 420 128 11 093
