Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VI. Szemle

A folyómedrek vándorlátta 105 8. ábra. A völgy esésének, a kanyarulatok méreteinek és a partrombolás mérvének összefüggése. Azonos anyagból készült, azonos alakú, trapézszelvényű kezdeti medrekből g - 2,8 l/sec állandó vízmennyiséggel az esés nagysága szerint különböző hosszúságú és tágasságú kanyarulatok fejlődtek. A csatorna esése balról-jobbra rendre 0,006, 0,0075, ill. 0,009. A nagyobb esés fokozottabb partrombolással jár, de ennek folytán a meder kiszélesedik és a mélység csökkenése következtében helyreáll az egyensúly a mederanyag ellenállása és az elragadó-erő kőzett. állása közt, vagyis minél nagyobb a vízhozam és a völgy esése, annál kanyargósabb folyópálya alakul ki az egyensúly érdekében. Ez csak részben igaz, mert a folyónak más eszköze is van elragadó erejének csökkentésére, mint a vonalkifejlesztés. Minél sebesebb a víz, annál laposabb szög alatt támadja a partot, és ha elszélesedik a meder, csökken a hidraulikus sugár és vele az elragadó erő. Mindkét esetben vonalkifejlesztés nélkül is csökken a partrombolás. Valóban látunk meredek lejtőkön leszaladó ereket, amelyek nem kígyóznak. A folyók kanyargásának oka a partrombolás. Ebből következik, hogy a partszaggatás mértéke lényegesen befolyásolja a kialakuló kanyarulatok méreteit, de ezenkívül a keresztszelvények alakját, mélységét és az esést is. Végeredményben tehát — amint Iványi is megállapította a Tiszára vonatkozólag — a partok anyaga, ellenállása, döntő tényezője a meder kialakulásának. Élénken igazolja ezt, hogy két hidraulikailag azonos kísérleti meder, amelyeknek homokos anyaga 20, ill. 60%-os iszapot tartalmazott, azonos idő alatt merőben eltérően alakult. A szívós anyagban szúk és mély keresztszelvények alakultak ki és kisebb sugarú kanyarulatok, míg a laza anyagú meder lapos és elszélesedő volt, nagyobb ívekkel. Mikor pedig csupán a kísérleti csatorna esésében különböző, egyébként azonos kezdeti alakú és azonos anyagú kísérleti medreket hasonlítottak össze, a nagyobb esésnek megfelelő nagyobb elragadó erő szélesebb és laposabb szelvényeket alakított ki (8. ábra). Azonos vonalozású medrek közül mindig az ellenállóbb anyagú lesz a mélyebb, — vagy úgy is mondhatnók: a homorú partmenti mélység az elszaggatott és továbbN