Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - V. Kisebb közlemények

IÁSZLÓFFY: A TKANSH ELVÉT CSATORNA 217 MuThouse-tól a Huning-csatornán mennek fel Baselig. Basel víziforgalma 1913-ban 100.000 t, 1927-hon 740.000 t, a nagyon kedvezőtlen vízjárású 1928­as évben, mikor a forgalom 95%­ban a csatornákra szorult, 427.000 t, 1930­ban 1,1 millió t (ebből 462.000 t a Rajnán) és 1938-Ъап mái 2,9 millió t, míg Budapesté ugyanakkor 1,1 millió tonna. A forgalom további emelkedése is várható, mert a francia víziót fejlesztési prog­ramúiba mind a régi Rajna — Saône — Rhőne-vonal teljesítő­képességének fokozása, mind az elszászi csatorna építésének folytatása fel van véve. Az utóbbinak második, Oltmarsheim-i lépcsője (4x48.000 Le, évi 960 millió kWóra) máris a meg­valósulás útján л ап. 1947 nyarán a francia kormány kimondta az előmunkálatokra a sürgősséget, ós így remélhető, hogy 4 — 5 év múlva az összesen 111 km-hosszú elszászi nagycsatornából 22 km lesz készen. A Basel- és a Boden-tó közötti 170 km-es Rajnaszakasz ( '. ábra) 152 m-es esése és rendkívül kiegyenlített vízjárása miatt elsősorban vízerőkihasználásra kínálkozik, bár szaka­szonkint ma is van rajta hajózás (főkép turistaforgalom). Míg az 1898-ban épült első erőművel kapcsolatban ( Rheinfelden) még nem gondoltak a hajózásra, a további vízlépcsők kihasz­nálása már a víziforgalom igényeinek figyelembevételével tör­tént. Az 1913-ban készült első átfogó terv 1500 t-s hajók közlekedésére alkalmas zsilipeket, és a szakasz teljes kihaszná­lására 13 vízlépcsőt irányzott elő, amelyek közül az A a-re torkolatán aluli 7 lépcső érinti a Translielvót víziutat. Meg­épültek, de hajózási célból kiegészítésre szorulnak (alulról fel­felé haladva): Angst Wyhlen (1912, 30.000 Le), Rheinfelden (1898, 32.000 Le), Ryburg-Schuörstadt (1927, 140.000 Le), Laufenburg (1914, 84.000 Le), Albbruck-Dogem (80.000 Le); még hátra van a Birsfelden-i (60.000 Le) és a Säckingen-i (58.000 Le) lépcső kiépítése. 1. ábra. A Rajna Basel ós Strasbourg közti sza­kasza a tervezett Elszászi hajózócsatornánál. A Rhône felől nézve a kérdést, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a hatalmas víziút a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötőjéhez, Marseillehez vezet, ós egyrészt összeköttetést teremt Észak-Afrika termékeny partvidékével, másrészt a távolkeleti főforgalmi útvonalba torkollik. Mai állapotában a Rhône szabályozása ellenére sem bonyolít le geopolitikai jelentő­ségének megfelelő forgalmat. A francia vízerőhasznosítási programm azonban döntő fordulatot jelent a Rhône életében. Az 1933-ban megalakult Compagnie Nationale du Rhône programmján szereplő erőművek évi termelése mintegy 13 milliárd kWóra, és erre az energiamennyiségre a szén­hiánnyal küzdő országnak nagy szüksége lesz. A Lyon feletti, Genfig 210 km hosszú, ú. n. Felső­Rhône-on most helyezték üzembe a Génissiat erőmű első egységeit. A völgyzárógát duzzasztása 23 km-re hat vissza, és a legnehezebb, km-kint 3 m esésű szakaszon máris megteremtette a hajózás lehetőségét, bár magán a 69 m-es lépcsőn nem tudnak átkelni a hajók, és még az sincs eldöntve, hogy zsiliplépcső, vagy hajóemelö épül-e majd. (A gáttal kapcsolatban épül meg Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb erőműve: 5x90.000 Le, évi 1,7 milliárd kWóra terme­léssel.) Folynak már a munkálatok a 10km-rel lejjebb fekvő Seyssel-i lépcsőnél is (7,5 m). Lyonnál egy a várost megkerülő 4-lépcsős csatornán juthatnak majd az Alsó-Rhóneról érkező hajók Jonsig. A régebbi keletű .Jans Л duzzasztómű és Seyssel között még 7 lépcsőt kell építeni, és összesen mintegy 60 km hosszúságban oldalcsatornára van szükség. Génissiat-n felül viszont egy kisebb lépcső megépítése, ill. két, már svájci területen lévő műnek hajózsilippel való kiegé­szítése van hátra. De, hogy Génissiat megépítésével az akadályok nagyobb része már le van győzve, az kiderül abból, hogy Lyon és Genf között mindössze 217 m a szintkülönbség; a még kiépítendő lépcsők tehát átlag csak 10 méteresek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom