Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - II. Dr. Mosonyi Emil: Magyarország vizeiről
182 DB. MOSONYI EMIL fogalmán valamely megengedhetőnek feltételezett és állandónak vett duzzasztási szint és a legkisebb víz szintje, azaz a legalacsonyabb alvízszint különbségét értem, és a termelhető energiamennyiséget ehhez az értékhez hozzárendelve rögzítem. Félreértések elkerülése végett tehát rá kell mutatnom, hogy a duzzasztásnak ez a mértéke természetesen rendszerint csak rövididejű, s a kiépítési vízlépcsőmagassághoz tartozó tényleges vízlépcső az év folyamán a vízjárás jellegétől függően változik, illetőleg a duzzasztás hosszabbrövidebb ideig szünetel is, amint az 5. és 7. ábra tartósság alakjában szemlélteti. Ezért tehát a kisesésű, a mederbe épített, azaz ú. n. folyami vízerőművek esetében élesen meg kell különböztetnünk a kiépítési vízlépcsőt, mint a művet jellemző állandót, és a mindig változó pillanatnyi vízlépcsőt vagy duzzasztást, amelynek az előbbi éppen maximumát adja. A Tisza-csatornázás 4 lépcsős beosztása esetében a kiépítési vízlépcsőmagasságok az eddigi tervek szerint a következőképen alakulnának: Tiszalök 5,50 m Tiszafüred 5,00 m Szolnok 5,00 m Szeged 6,50 m. Az energiatermelésnek nem tartóssági, hanem tényleges megoszlása tekintetében tájékoztatást ad a 9. ábra, amely a tiszalöki vízlépcsőnek energiatermelését ábrázolja egy átlagos vízjárású évben. A III. táblázatban összefoglaltam kedvezőbb vízerőlehetőségeink fontosabb adatait. Az első számoszlop a beépített teljesítményt tartalmazza. Minthogy táblázatommal a gazdaságosságról is tájékoztató képet kívánok adni, a második oszlopban nem a hidraulikailag termelhető, hanem a hálózatba valószínűen betáplálható évi villamosenergiát III. TÁBLÁZAT. - TABLE III. Tervezett vízerőművek. — Planned hydro-power plants. Sorszám No. Vízerőmű neve (helye) Designation of hydroelectric plant (location ) Vízlépcső m Maximum of head meters Kiépítési vízhozam m s/sec Decisive (maximum utilizable) discharge for the whole power station m 3/sec Kiépítési teljesítmény kW Installed capacity kW A hálózatba táplálható átlagos évi energiamennyiség millió kWó Average annual power production in millions of kWh A vízerőmű beruházási költsége millió Ft Cost of plant in millions of Forint Az energia egységköltsége fillér/kWó Unit cost of power fillér] kW h 1. Budapest, Kvassay-zsilip (Soroksári Dunaág) . .. 3,80 40 1.100 3,3 8 15,8 2. Siófok 3,40 40 920 3,4 9 17,2 3. Tiszalök 5,50 375 10.000 50,0 100 13,0 4. Tiszafüred 5,00 375 8.500 41,0 90 14,3 5. Szolnok 5,00 375 8.500 41,0 90 14,3 6. Szeged 6,50 600 15.000 59,0 120 13,2 7. Békésszentandrás 5,00 50 1.800 6,5 15 15,0 8. Dunai erőmű 6,20 2200 50.000 300,0 600 13,0 kw 9. ábra. A tervezett tiszalöki vízerőmű energiatermelése az átlagos vízjárású 1931. évben. Fig. 9. Energy Production of the Planned Hydroelectric Plant at Tiszalök. (In an average year e. g. 1931.)
