Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - III. Cserhalmi Sándor: Hajózsilipek hidromechanikai vizsgálata

108 CSERHALMI SÁNDOR A különböző körülmények természetesen befolyásolják az erőtani játékot és az erők nagyságrendjét. Mégis a kísérletekből általánosságban megállapítható, hogy a nyitás után az első vízlökés igen heves. A visszavert hullám okozta felfelé ható erő ezt is felülmúlja nagyságban és működésének időtartamában. Ennek az első hullámhegy-hullámvölgynek elmúlásával a hajó és a rakomány épsége nincsen többé veszélyeztetve. A nyitás idejének meghosszabbítása, valamint a nyitás lefolyása döntő hatással van a töltésviszonyokra. Ezt különösen a 6/6 ábra mutatja szemléltetően. Ha a nyitási időt 1 perc helyett 2 percben adtuk meg, a fellépő; erők lényegesen csökkentek. A nyitási idő további növelésével az erőhatások már nem csökkentek számottevő mértékben. Bizonyos, hogy a nyitás időtartamának nagymérvű megnyújtása nem célszerű, mert az átzsilipelés gyorsaságának rovására megy. A 7fa és b ábra a töltés és ürítés lefolyását ábrázolja 12 m-es és 9-6 m-es vízszintkülönbség esetén. Látnivaló, hogy a 3 / Kis hajó a zsilipkamra alsó részében. Kis hajó a zsilipkamra felső részében. Small vessel in the downstream parI of the lock. Small vessel in the upstream part of the lock. Tollés Kiürítés. Töltés Kiürítés Filling Emptying Filling Emptying perces nyitási idő sokkal kedvezőbb töltést biztosít, mint az 1 perces, anélkül, hogy az átzsilipelés időtartamát lényegesen meghosszabbítaná. Említettem, hogy a csatornát és a hajózsilipeket is 1200 tonnás tengerjáró hajókra méretezték. A forgalom zömét azonban a most is használatban lévő kisebb járművek bonyolítják lo. Ezért mindkét hajótípussal végeztünk kísérleteket. А 8/a ábrán az az eset van ábrázolva, midőn a kisebb hajó a kamra alvíz felőli részén van elhelyezve. A 8jb ábrának megfelelő esetben a kis hajó a kamra felsővíz felőli részén volt. Látható, hogy ez az elhelyezés szerencsésebb: a visszaverődő hullámzásból eredő hatás szinte elenyészik. Más a helyzet nagy hajó esetében, amely a nagy vízkiszorítás (déplacement) folytán mind a töltés, mind az ürítés folyamán nagyobb erőhatásoknak van kitéve. Az ürítéssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy itt a felvízcsatorna irányába ható erők egyáltalán nem, vagy csak az ürítés utolsó fázisában lépnek fel. (Lásd 9. ábra). Töltéskor gyakorlati értelemben végtelen nagy vízmennyiség egyrésze áramlik a meghatározott zárt térbe, a zsilipkamrába. Ez természetszerűen erős hullámzás közben megv végbe. Az ürítésnél más a helyzet. Itt a zárt térből egy határtalanul nagy recipiensbe folyik át a víz. A hullámképződés jóval csekélyebb, mert a kamra belsejében lévő vízszintnek az alsó rész felé eső lejtő esést ad. Ennek következtében a hajótest lassan lefelé úszik. Ez a magyarázata annak, hogy a nyugalmi állapot megbolygatása után fellépő nagyobb