Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 91 tamait, s ezeket a tározó — helyesebben a völgyelzárás — szelvényében észlelt árhullámok adataival össze kell hasonlítani. Egyúttal még figyelembe kell venni azt is, hogy a visszatartott vízmennyiséget az árhullám megszűntével azonnal le kell bocsátani, hogy a medence e célt szolgáló térfogatrésze kiürülvén, ismét készenlétben legyen egy esetleges újabb árvíz tömegének befogadására. Ez a vízrajzi vizsgálat rendkívül fontos, ha szem előtt tartjuk azt, hogy a viszonyok fentemlített kedvezőtlen alakulása révén a tározás árvízvisszatartása az alsóbb szakaszra nem előnyös, hanem kedvezőtlen, sót esetleg katasztrofálisan káros lehet. 14. ábra. Az árvíz-visszatartás érdekében szükséges tározótér meghatározása. Fig. 14. Storage capacity necessary for flood control. Az űrvédelem érdekében szükséges tározótérfogat többféle feltétel alapján határozható meg: a) Megadjuk azt a vízhozamot, amelynél nagyobbat a tározóból lebocsátani nem szabad. Ezen a határértéken felüli többletet tehát tározni kell. A 741a ábrán a vonalkázott F terület jelenti a tározótérszükségletet: Is t, F = I (q q

n

M) dt=\qdt q

na

x (í, tj . fi I, Az ABC természetes vízjárás a tározó működése révén az AVEHOU lelolyássá módosul. b) Az alapfeltevés az is lehet, hogy a lebocsátható legnagyobb értéknél nagyobb vízhozam előfordulásának időtartama alatt az egész érkező vízmennyiséget visszatartjuk.