Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 59 (13) / 75 ' 736 t] M cL képletből számítható, amelyben L a hálózati terhelés kilowattban, M a hasznos esés méterben kifejezett értéke, ;; pedig a vízerőgép, a generátor és a transzformálás eredőhatásfoka. Ha a vízerőmű hasznos esése változik, az üzemvízszükséglet jelleggörbéje természetesen nem hasonló a terhelési görbéhez, mert (13-) /= Cl L ж' Fig. 9. Diagram of daily consumption of electric energy in towns for both industrial and domestic purposes. (1 — Typical winter-day, 2 ^ summer-day.) A vízerőmű azonban nem minden esetben látja el önmaga egy fogyasztópiae teljes szükségletét, hanem együttműködhet más energiaforrásból táplálkozó erőművekkel — legtöbbnyire hőerőművekkel —, mégpedig vagy olyan módon, hogy az összes energiaszükségletnek csak a csúcsértékeit fedezi, vagy pedig úgy, hogy az alapterhelést a vízerőmű biztosítja, s a csúcsértékek ellátására a hőerőművek szolgálnak. Az előbbi esetben a vízerőmű termelési jellege időszakos és változó erősségű, a második esetben pedig állandó és egyenletes. Időszakos jellegű üzemvízszükséglet jelentkezik akkor is, ha a tározó célja az, hogy a befogadó vízrendszer valamely alsóbb szakaszán meglévő vagy létesítendő vízerőmű energiaszolgáltatását egyenletesebbé, vagy amint mondani szokás, a hasznosított energiát nemesebbé tegye. Ha például a vízhozamok idősorával a 10. ábrán jellemzett vízfolyás hozamait Q értékre akarnók kiegészíteni, akkor az ábrán csíkozással jelölt területek adják meg a tározóból időszakosan pótlandó vízmennyiség jellegét. Ilyen esetben azonban nem szabad