Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)
1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)
86 MOSONYI ICMIL figyelmen kívül hagyni, hogy a vízfolyás alsó szakaszán vagy a befogadó folyón feltét,ezett vízerőmű szelvényében a kiegészítendő vízhozamok idősoraként tulaj donképen csökkent vízhozamértékeket kell számításba venni, mert hiszen a tározóhoz tartozó vízgyűjtő természetes hozama az alsó szakaszon nem érvényesül, minthogy a medencében visszatartva a tervezett kiegyenlítésre, illetőleg kiegészítésre szolgál. A redukció mértéke az a természetes vízhozam, amelyet a tározóhoz tartozó vízgyűjtőterület szállít. Ha a vízgyűjtők hidrológiai szempontból hasonlóak, akkor a redukció a vízgyűjtőterületek arányában végezhető el: JP (14) Ят = д ——>-, ahol F a vízerőműhöz tartozó teljes, F' pedig 10. ábra. A természetes vízhozam kiegészítése állandó fogyasztási szükségletnek megfelelően. Fig. 10. Completion of natural discharges according to constant consumption Q. (q = natural discharge, q — reduced discharge, / = supplementary discharge needed from reservoir.) ь tározóhoz tartozó rész-vízgyűjtőterület. A fogyasztás jellege és tényleges értéke a Q felvételétől függően igen különböző lehet, de a kiegészítés csak addig a Q értékig fokozható, amelyet a Q > q r feltételt kielégítő szakaszokban a t t, tt (15) £ \(Q-q r)dt^ \fdt= \q'dt о ti ö i> egyenlet határoz meg, feltéve, hogy csak a t idő alatt érkezett vízhozamokat hasznosíthatja a tározó. Az egyenletben q' jelenti a tározó vízgyűjtőterületéhez tartozó természetes vízhozamokat. Az egyenlet baloldala a 10. ábrán vonalkázott területnek felel meg. Nyilvánvaló, hogy minden olyan esetben, amikor t t \fdt< IV dt, о о a tározóból hasznosított vízmennyiség, azaz íx fogyasztás nem azonos minden pillanatban a tározóból lebocsátott vízmennyiséggel, mert van egy q'dt-\fdt vízmennyiség, amely feleslegként jelentkezik, s azokban az időszakokban folyik le, amelyekben a megtelt tározóba érkező természetes vízhozam nagyobb, mint a fogyasztás. A 10. ábra tehát nem tünteti fel az F vízgyűjtőterület tározás révén módosított vízhozamainak idősorát az általános esetre, hanem csak a kiegészítés határértékére. A medencéből való teljes vízlebocsátás csak a tározó vízgazdálkodási terve alapján határozható meg, amelyet a későbbiekben tárgyalunk. Természetesen arról is szó lehet, hogy a vízerőmű üzemvizét szolgáltató természetes vízhozamokat — a fogyasztópiac szükségletének megfelelően — nem állandó, hanem egy megadott változó jellegű vízhozameloszlásnak megfelelően kell kiegészíteni. A tározóból fogyasztott vízmennyiségek megoszlásának meghatározása a fentiekhez teljesen hasonló módon történik, a különbség csupán az, hogy az ábrán és a képletben szereplő Qnem állandó, hanem valamilyen megadott függvénye az időnek.