Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről

1945— 18. ÉVI MŰKÖDÉSÉBŐL 7 Vízjogi törvényünk értelmében az állam csak a hajózható és az országhatárt alkotó vízfolyások medrének szabályozásáról gondoskodik. A sík országunkban mérhetetlen gazdasági jelentőségű ármentesítés és belvízrendezés, továbbá a kisebb vízfolyások medrének jókarbantartása és a talajjavítás különböző feladatai elvileg az érdekelt mezőgazdasági népességet terhelik még ma is. De ugyan mit várhatunk ettől a társadalmi rétegtől mostani kifosztott állapotában, amelyre talán a legjellemzőbbek az állatállományban elszenvedett '.i. ábra. Az 1945. évi földbirtokreform fontosaid) adatai. (Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1947, 100. old.) Fig. 3. The more important data of the land reform of the year 1945. Balról: az igénybevett terület (csíkozva) az egész terület hányadában, művelési ágak szerint. Jobbról: az igénybevett terület felhasználása. On the left: The area requisitioned (stripped) in per cent of the total territory, according to branches of cultivation. The entire territory of the country: 23 million acres. Requisitioned all together 8 million acres i. e. 34.6 per cent. (1) = ploughland, (2) = meadows, (3) — pasture, (4)= forests, (5) = gardens, (6) = vineyards, (7) = reed bank, (8) = tax exempt. — On the right: the use of requisitioned area. (1) = 4.6 mill, acres distributed to 642.342 persons, (2) — forests requisitioned as public property, (3) = meadows requisitioned as public property, (4) = building lots, (5) = for colonization, (6) — for educational and experimental farms, ( 7 ) = state fishing ponds ( 8) — distributed for other purposes or reserved. veszteségek? (2. ábra, jobboldalt ) Ez az érdekeltség az elmúlt években egy fillért sem áldozhatott víziberuházásokra, és általában még a fenntartási költségeket sem bírta. A vízügyi hivatalok tevékenységének hatalmas visszaesésében azonban nemcsak ez a tétel esik súlyosan latba, hanem — talán még nagyobb mértékben — az 1945. évi •földbirtokreform, amelynek hatalmas arányait a 3. ábrán mutatjuk be. A földbirtokviszonyok gyökeres megváltozása és az újonnan földhözjuttatottak anyagi erőtlensége miatt a talajjavítások terén természetesen még sokáig nem számíthatunk az érdekeltségre és ez a körülmény állami segítséget sürget a vízgazdálkodás minden vonalán. A vízimunkálatok gazdasági, sőt közellátási jelentőségéről a mindnyájunk emlékezetében élő 1940/42. évi árvízcsapás, vagy a legutóbbi évek sorozatos aszálykárai után nem kell