Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 73 míg a gazdaságosság tekintetében racionális megoldás határa a medence és a szorulat alakjából együttesen következik. A gyakorlati értelemben megvalósítható tározóteret természetesen az átlagos gerincmagasság határolja. Egy vagy több kisebb szélességű és alacsonyabb hegynyereg ugyanis még nem akadályozza meg a magasabbszintű tározást, mivel ú. n. nyeregfalakkal elzárhatók, ha a különben kedvező egyéb körülmények szükségessé teszik. Az ilyen megoldásra kitűnő példa a Krassó - Szörény vármegyei ferenclalvi mű, a Kárpát medence eddig megépült legnagyobb tározója. Ennek az előirányzott 1-2 millió m

3-es befogadóképességét csak olymódon lehetett biztosítani, hogy a Berzava szorulatában épített 27 m magas völgyzárógáton kívül egy 110 m hosszú és 8—12 m magas nyeregfalat létesítettek.

1

3 Hasonló módon épült a szakirodalomban sokat méltatott svájci 115 millió m

3-es Orimsel tározó is. 5. ábra. A medence befogadóképessége és a tározott víz felszínének területe a tározási szint függvényében. Fig. 5. Capacity and surface of the reservoir as reflected in the function of the storage level. Ha a szorulat valamely magasságtól kezdődőleg nagymértékben kiszélesedik, azaz lejtői ellaposodnak, akkor, ha e szint fölé is ki akarjuk terjeszteni a tározást, a völgyzárógát költsége olyan rohamosan növekedhetik, hogy létesítése erősen meghaladja a gazdaságosság határát. Különösképen ez a helyzet ott, ahol a medence lejtői meredekek, és így a tározótér rem növekszik a költségekkel arányosan. A domborzati viszonyok megítélésére tehát a szorulat és a medence térképezése szükséges. A szorulatot helyszínrajzával és keresztszelvényeivel, a medencét pedig az ú.n. tározási görbével jellemezhetjük. Ez utóbbi a medence befogadóképességét adja meg a tározási szint függvényében. A medence rétegvonalas helyszínrajzából — a rétegvonalak által határolt területek planimetrálása révén —, közvetlenül megállapítható a tározási szinthez tartozótófelszin a magasság függvényében: F = ^(m), s ebből a medence térfogata m s = I ^T(m) dm = ^(т) о A tározási görbe leggyakoribb alakját az 5. ábra szemlélteti. A gyakorlatban a tározási görbét általában grafikus eljárással, vagy az elemi térfogatrészek fokozatos összeadásával szokás meghatározni. 1

3 Lásd DIETER JÁNOS: .4 ferenczfalvi völgyzárógát. Vízügyi Közi., 1912. évi 5. füzet-