Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

74 MOSONYI ICMIL A domborzat kialakulása azonban sok esetben olyan, hogy a görbét jól megközelítő magasabbfokú parabolát találhatunk, amelyet az (И) S — c

t m

h függvény jellemez. Ebben a kifejezésben m

h a hasznos gátmagasság, tehát a medence torkolatának, azaz a völgyelzárásra alkalmas szorulat felső kijáratának fenékszintjéhez viszonyított magasság méterben, S meg a hm

3-ben kifejezett medencetérfogat (lásd a 6. ábrát). Ha a medence torkolatában — -szelvény — létesülne a völgyzárógát, akkor m

h a völgyzárógát nyers magasságát jelentené,, 9jZ3jZ с

íZ alapozás és a fölső biztonság (b) A hasznos gátmagasság ábra. A hasznos gátmagasság. Fig. 6. The useful height of dam {

m^). nélküli gátmagasságot. Rendszerint azonban a szorulat belsejében kínálkozik a domborzati és geológiai szempontokból legkedvezőbb lehetőség, azaz a völgyzárógát nyers magasságának w

f

t-nál nagyobbnak kell lennie. A nyers gátmagasságnak tehát általában van egy olyan m

0 része, amely a tározás tekintetében nem hasznos, mert a hozzátartozó zlS tározótér az egész létesíteni kívánt S térfogatú medencéhez viszonyítva elhanyagolható. Megjegyzem, hogy ha ez a holt magasság igen nagy, végeredményben gazdaságosabb lehet a völgyzárógátat egy kedvezőtlenebb — szélesebb, vagy mélyebb alapozást és bekötést igénylő — de feljebbeső szelvényben megépíteni. A visóvölgyi medence torkolatában a völgyfenék átlagos szintje 360 m A. f., a szorulatban lévő legkedvezőbb völgyeizárási lehetőség szelvényében pedig 340 m A. f., azaz a nem hasznos — holt — gátmagaseág m

0 — 20 m. A tározási görbe egyenlete az adott esetben: S = 0'019 от

л

25, és használhatóságát az alábbi kimutatás igazolja.