Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

52 MOSONYI ICMIL 5. A tározók felosztása. Az általános földrajzi ós a mederhez viszonyított elhelyezés alapján tehető megkülönböztetésen kívül — amit már fentebb említettünk — a tározók még többféle szempontból tovább osztályozhatók. A megkülönböztetés alapja lehet: a) a tározás célja, b) a medence befogadóképessége és c) a tározás teljesítőképessége. а) A tározók megkülönböztetése a tározás célja szerint. Már e tanulmány bevezető soraiban röviden megemlítettük a tározás létesítésének céljait. E tekintetben tehát a tározókat azok szerint a vízgazdálkodási (aktív vagy passzív) szempontok szerint csoportosíthatjuk, amelyeknek érdekében létesülnek. Ezek az alábbiak: 1) Öntözíés. 2) Ivóvízellátás. 3) Árvédelem. 4) Vízerőhasznosítás (közvetlenül mechanikai munka vagy elektromos energiatermelés), mégpedig vagy a) a tározóhoz csatlakozó vízerőmű táplálása által, vagy b) a kisvízhozam növelése következtében a befogadó vízrendszeren lejjebb megépült, tározás nélküli vízerőművek energiájának nemesítésével.

8 5) Közlekedés és szállítás (hajózás, tutajozás, faúsztatás). 6) Ipari vízellátás. A tározók ritkán állnak az itt felsorolt érdekek valamelyikének egyedüli szolgálatában, hanem rendszerint vegyesen, két vagy több cél együttes, sőt egyidejű kielégítésére épülnek. Ennek az egyesítésnek természetes alapja nemcsak a többirányú vízszükségletek együttes jelentkezéséből adódik, hanem abból is, hogy a tározómedencéből valamely célra lebocsátott vízmennyiség további útja folyamán általában még egyszer vagy többször is hasznosítható. Ilyen módon a tározott víztömegeknek egyszer, kétszer vagy többször hasznosítható részeit különböztethetjük meg. A fenti felsorolás nem jelent fontossági sorrendet, hanem nagyjából a történelmi fejlődés menetét mutatja. Fontossági sorrend általánosságban egyértelműen meg sem állapítható, mert mindig a helyi körülményeknek, — éghajlat, földrajzi adottságok, az ipar és mezőgazdaság fejlettsége, stb., — függvénye. Másszóval a vízellátásban mutatkozó hiányoknak tarozással való pótlása tekintetében mértékadó sorrend legfeljebb egy ország, vagy csak egy szűkebb országrész keretében állapítható meg. Amint már említettük, a meleg éghajlatú és vízszegény államokban az öntözés, ivóvízellátás és a hajózás az elsőbbrendű érdek, az északi és csapadékdús területeken viszont az öntözés szóba sem jön, s előtérbe kerül a vízerőhasznosítás és az árvédelem. De még szűkebb határok között is lényeges különbségek találhatók. Németországban pl. az Elba és Odera vízrendszerében épült tározók elsősorban a víziközlekedés érdekében létesültek, viszont a Ruhr-vidék medencéi legnagyobbrészt a környező ipari központok ós városok vízszükségletét biztosítják. Mivel egyrészt a különböző éghajlatú területek — különösképen, ha figyelembe vesszük a többi kontinenst is — folyóinak vízjárási viszonyai igen eltérőek, másrészt pedig a vízszükségletek megoszlása is helyenkint különbözőképen alakul, az általános 5 Befogadó vízrendszeren nem a befogadó vízfolyások teljes vízrendszerét, hanem a tározó alatt lefele egymás után következő minden befogadó vízfolyás ama szakaszainak összességét értem, amely folyószakaszok a tározóból lebocsátott vizet szállítják.