Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - VI. Szakirodalom

KREYBIG: MEZŐGAZDASÁGI ADOTTSÁGAINK 131 rétegvastagság kiesi. A szikesek öntözése — különösen rizstermeléssel kapcsolatban — nagymértékben javítja a talajt. A szikesek javításának nemzetgazdasági szempontból határt szab az, hogy a/, egyéb talajjavítást, igénylő területen ugyanolyan költséggel sokkal nagyobb terméstöbbletet és hamarabb lehet elérni. 3. A hasznosítási mód megváltoztatása elsősorban ott segít, ahol szántóföldnek használnak arra nem alkalmas területeket. 4. A termelés szakszerűségének növelése ott jelentős, ahol a talajtulajdonságok a helytelen talajművelés következtében romlottak el. Itt a viszonyoktól függően meszezés, zöldtrágyázás, az istállótrágya minőségének javítása és a pillangósok termelésének kiterjesztése, valamint a szükséghez képest műtrágyázás segít. Jó eredményeket értek el pl. azzal, hogy a szuperfoszfátot nem közvetlenül adták a talajba, hanem naponta keverték az istáll ótrágy ába. A talaj jellemző adatainak értékelését a mű példákon mutatja be. A Földtani Intézetnek az észszerű termelést szolgáló talajismereti térképei három csopotba oszthatók: 1. általános talajtérképek, 2. átnézetes talajismereti térképek (1 : 25.000), amelyeken a talajok helyi jellegzetes tulajdonságai is fel vannak tüntetve és már gyakorlati termelésirányítási szempotból hasznosíthatók, végül 3. részletes talajtérképek (1 : 10.000, 1 : 5000, 1 : 2880). Eddig majdnem az egész Tiszántúl, kis részben a Dunántúl és a Duna-Tisza köze területének 1 : 25,000 mértékű talajismereti térképei már megjelentek. Az egyes nagytájak tájegység-térképeiből eddig a „Tiszántúl" jelent meg 1 : 200.000 mértékben. Az egész ország l : 750.000 mértékű, a talajtájegységeket feltüntető térképe a műnek melléklete. A művet terjedelmes irodalmi ismertetés egészíti ki. Hock Károly. Vízátbocsátó gátakba épített szivárgók kismintavizsgálata. ( Model Study of Internal Drainage Systems in Pervious Levees.) Az Egyesült Államok Víziút-kísérleti Állomásának közleménye. U. S. Waterways Experiment Station, Technical Memorandum No. 155 — 1. Vicksburg, Mississippi, 1939. 28 old., 1 -j- 7 fényképtáblával. D. C. 627.514.001.5 I. A Mississippi gátjai sok helyen homokból épültek, vízáteresztőek és többé-kevésbbé vízzáró talajon állanak. Árvíz idején a gátak szivárognak. Az átszivárgó víz a rézsűnek néha több mint fele-magasságában bukkan ki, és a gátoldal alacsonyabban fekvő részén kimosást okoz. Ennek megakadályozása céljából az a gondolat merült fel, hogy a gáttest mentett rézsűje alá beépített szivárgókkal kell a szivárgási szabad felszint leszorítani. Az elgondolás helyességének kivizsgálása céljából kísérleteket végeztek. A részletkérdések a következők voltak: milyen a szivárgási görbe alakja, milyen a hatása a külöböző helyekre beépített szivárgóknak a szivárgási görbe alakjára, és hogyan oszlik meg a töltéstesten és egyes különkülön működő, ill. bizonyos egyidejűleg üzembehelyezett szivárgókon át távozó vízmennyiség. A kutatók tehát raár eleve sem szándékozták a kismintatanulmányok alapján a valóságos töltésen átszivárgó és a szivárgókon keresztül távozó összes vízmennyiség abszolút értékét meghatározni. A javasolt szivárgótípust 60 x 60 cm

1 négyzetkeresztmetszettel, rostált kavicsból tervezték. A szivárgók tengelyében tompán ütköző darabokból álló téglaalagcsö foglal helyet. Az alagcső által összegyűjtött vizet 130 m-enkint oldalszívárgók vezetik el. A tanulmányozandó szivárgó helyének kiválasztását az határozza meg, hogy a szivárgó már létező, vagy pedig még csak tervezett gátba fog-e kerülni. Az első esetben el kell kerülni a szivárgónak mély árokba való helyezését (gyakorlati szempontból nem kívánatos az Г80 m-nél nagyobb mélység); a második esetben a tervezett szivárgó elvileg a töltéskeresztmetszet bármely pontjára kerülhet. Célszerűnek látszott tehát a mélyen elhelyezett szivárgók tanulmányozása is. 1 Az eredeti tanulmány angolszász méretadatait méterrendszerre átszámítva, kikerekítve közöljük. Э*