Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - V. A víziügyek a dunai államokban

AUSZTRIA 119 I. TÁBLÁZAT. Vízjog À Meteorológia Vízrajz Elméleti 1 Talajtan* \ Élettan Vegytan Egészségtan VÍZGAZDÁLKODÁS Vízerőgazdálkodás Közlekedési \ í zga zdá lkodás Vonalas vízgazdálkodás Vízhasznosítás Vízminőségi gazdálkodás Y Vízmosás с . megkötések vedelem ) Folyószabályozás Területi vízgazdálkodás Öntözés Települések vízellátása Lecsapolás Szenny vízlevezetés Vízkárok elleni védekezés Települési vízgazdálkodás A tudománynak az a területe, amelyet a szerző itt a „Bodenkunde" szóval jelöl, felöleli részben a hidrogeológiai is* A következőkben az osztrák vízgazdálkodás ról ad képet a szerző. Panaszolja, hogy Ausztriának az egységes állami vízügyi igazgatása az „ Anschluss" után széthullott, és az alkotómunka elapadt. A vonalas és területi vízgazdálkodás terén csupán a legszükségesebb fenntartási munkát végezték el. A települési vízgazdálkodást csak a hadiüzemek környékére szorították. A közlekedési vízgazdálkodás rendszertelen volt, és csupán a vízerőgazdálkodás indult örvendetes fejlődésnek. Végre érvényesült az osztrák szakférfiaktól régóta hirdetett gondolat, hogy csak messzetekintő és egész vizvidékekre kiterjedő egységes tervezéssel lehet a vízgazdálkodási, és különösen a vizerőproblémákat megoldani. Első lépésként 7 nagy vízerőmű építését indították meg, amelyek közül elkészült a schwabeggi a Dráván (60 MW

3 évi 320 millió kWh energiaszolgáltatással), a kirchbichli az Inn folyón (15 MW, évi 90 millió kWh-val) és az eringi erőmű, ugyancsak az Inn-en (72 MW, évi 420 millió kWh-val). Részben üzemben van a rodundi Illermű (135 MW-al), a zelli Zillermű (30 MW-al) és a Tauernműve

к kapruni telepe (90 MW-al). A hetedik mű építése (az YbbsPersenbeug-i erőmű a Dunán) kezdeti állapotban maradt félbe. (Ennek a tervnek érdekessége a gépház vízalatti elhelyezése; jelentősége a greini Dunaszakasz hajózási akadályainak megszüntetése.) A továbbiakban még további 10 nagy vízerőmű építését kezdték meg, köztük az Ötz folyó fővízlépcsőjét (500 MW, Tirolban). A Lavamünd és Drauburg (Dráva, 22 MW), Obernberg (Inn, 75 MW) és Mötschlach (Mura, 15 MW) melletti művek, továbbá az Obervermuntmű (111, 30 MW) készültek el annyira, hogy legalább részleges üzembehelyezésük lehetséges volt. A szóbanforgó művek együttesen 1450 MW-ot és évi 4300 millió kWh-1 képviselnek. Teljes kiépítésükkel több, mint kétszeresére emelkedik a háború előttihez képest az egy főre eső évi elektromos energiatermelés (450 kWh-ról 1130 kWh-ra). » 1 MW = 1 Megawatt = 1000 kW.