Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának munkaterve

6 A VÍZÜGYI MŰSZAKI SZOLGÁLAT — amelyeket a következőkben részletesebben ismertetünk — közvetlen hatása van a forgalomra, közvetett hatása az iparra és a mezőgazdaságra. Végül a folyómeder szabályozása révén eltűnnek a mederből a jéglevonulás akadályai — éles kanyarulatok, középzátonyok, elszélesedő és szerteágazó mederszakaszok —, amelyek jégtorlódásoknak és kiszámíthatatlan magasságú, veszedelmes áradásoknak okozói. A Duna külkereskedelmünk legfontosabb, állandóan nyitott kapuja, szabályozása ezért elsőrendű érdekünk. Magyar szakasza a hajózás szempontjából két, egymástól eltérő részre oszlik. A Budapest feletti szakaszon a nagyobb esés és nagyobb vízsebesség következtében egyáltalán nem remélhető, hogy 25 deciméternél nagyobb hajózási mélységet a folyószabályozás módszereivel elérhessünk. A Budapest alatti szakaszt azonban 4 méteres mélységre szabályozhatjuk. Ezáltal elérhető, hogy még a kisebb tengeri hajók is a fővárosig járhassanak fel és Budapest középeurópai kereskedelmi jelentőségét lényegesen fokozhatjuk. 1. A fentiek miatt a Budapest feletti Dunaszakaszon st szabályozási terveket olymódon irányoztuk elő, hogy a kisvizek idején is legalább 25 dm legyen a mélység, s így a hajózás mindenkor kellő biztonsággal történhessék. E célból a főágban több gázlószabályozásra, és a már évtizedek óta megtervezett sarkantyúrendszerek megépítésére van szükség. További feladat az ezen a szakaszon már meglévő párhuzamművek, keresztgátak, zárógátak és sarkantyúk rongálódásainak helyreállítása, és néhol magasításuk, hogy a folyam kisvizét egyetlen mederbe szorítva, a vízmélységet fokozzuk. A Duna 206 km hosszú felső szakaszának szabályozására előirányzott összeg 60 millió pengő. 2. A Budapest alatti szakaszon a szabályozás végcélját a kisvíz alatt legalább 40 dm-es gázlómélység elérésében jelöltük meg. A budapesti folyammérnöki hivatal szakaszára vonatkozóan ilyen értelemben már a terv is elkészült. A bajai folyammérnöki hivatal szakaszát illető tervezés azonban még hátra van, és erre a célra előbb felméréseket is kell végezni. Már az eddigi adatokból is világos, hogy Budapest alatt a fentinél nagyobb mélységre is törekedhetnénk, de erre aligha lehet szükség, mert a Vaskapu hajózási akadályai miatt a forgalom az év nagyobb részében nem használhatná ki. A 4 m-es mélységre azonban a Duna Budapest alatti szakaszán árvízvédelmi okokból is szükség van, hogy a jég levonulását megkönnyítsük. Az 1940. és 1941. évben a szakasz elszélesedett, sekély helyein keletkezett jégtorlódások pusztító árvizeket okoztak. Kellő szabályozás nélkül még a jelenleg a Dunában fekvő híd- és hajóroncsok eltávolítása után is képződhetnek ilyen veszedelmes jégdugulások. A Duna Budapest alatti 214 km-es szakaszának szabályozására előirányzott összeg 75 millió pengő. 3. A Dunával kapcsolatos a Soroksári D unaá g. Művei nagyrészben már elkészültek, de mivel a tervezett Duna—Tisza-csatorna a Dunaágból fog kiindulni, felső szakaszának bővítésére kell gondolnunk. Fejlesztésére van szükség a főváros közvetlen közelében lévő, élénk ipari és mezőgazdasági fellendülés elé néző partvidék miatt is. Igen káros, hogy a Dunaágba az alsó torkolat felől ma is benyomulhat az árvíz. Ennek megakadályozása végett Tassnál új védőgátra van szükség. Ennek a műnek építési költségei az V. fejezetben szerepelnek. A 60 km hosszú Dunaág műveinek kiegészítésére 5 millió pengőt irányoztunk elő. 4. A Mura és Dráva országhatárt alkotnak, megtámadott partjaik megvédése tehát feltétlenül szükséges. Azonkívül előirányoztuk a Drávaszabályozás befejezését olymódon, hogy a folyó Barcsig hajózható legyen. A Jugoszláviával való baráti együtt-