Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának munkaterve

MUNKATERVE 19 taság fenntartásához szükséges és elegendő vizet. Harmadikként említjük a tűzbiztonság hiányát, ami különösen a mezőgazdaságot érinti súlyosan. Noha ártézi kútjaink száma meghaladja a 11.000-et, a felszínre hozott víz nem szolgálja a kívánatos és elérhető mértékben a köz javát. Az állandóan nyitvatartott csapokon hallatlan vízmennyiség pocsékolódik el. A viszonylag gyérszámú magán- és társasági vízvezeték műszakilag tökéletlenül és tékozlóan oldja meg a vízellátást. 1890-től 1911-ig az ország vízellátásának kérdésével a földművelésügyi minisztérium közegészségügyi mérnöki osztálya foglalkozott. Ez az osztály jelentős eredményeket ért el 21 évi működése alatt. 1911-ben — pillanatnyi személyi szempontok miatt —elszakították a víziügyek központjától; és azóta különböző minisztériumok között vándorol: egyikben sem találja meg a helyét. A földművesnépesség egészséges ivóvízzel való ellátásának kérdését elsőrangú feladatnak tekintjük. Éppen ezért — bár a vízügyi műszaki szolgálat jelenleg csak annyiban foglalkozik a falu vízellátásának feladataival, amennyiben községi ivóvízvezetékek terveit külön kérésre elkészíti — programmunkba állítottuk a mezőgazdasági lakos s á g vízellátását, mert az a törekvésünk, hogy megfelelő kormányintézkedés az eddiginél szélesebbkörű tevékenységre adjon módot. A IX. tételben községi vízvezetékek tervezési költségeire és létesítésük támogatására 60 millió pengőt irányoztunk elő. Ennek az összegnek a megállapításánál abból indultunk ki, hogv egy átlagosan 3 km hosszú nyomóvezetékű egyszerű községi vízvezeték költsége 40—50 ezer pengőre tehető. Ha az előirányzott összeget 50—90%-os államsegélyként használjuk az érdekelt községek támogatására, 30 év alatt 2000 község vízellátását tudjuk megoldani. Természetesen ez csak tájékoztató szám, mert az Alföldön ártézi kutakat fúrva, esetleg olcsóbb megoldásokat találunk. A városok vízellátásának kérdésével nem kívánunk foglalkozni. Kizárólag mezőgazdasági jellegű községek egészséges ivóvízzel való ellátására gondolunk. * \ A fentiekben a vízügyi műszaki szolgálat 30 év alatt végrehajtandó feladatait vázoltuk. Munkánk részletekkel nem foglalkozik. Ilyen hosszú időre a részletek meg sem határozhatók. De igyekeztünk átfogó képet adni azokról a tennivalókról, amelyek az ország bonyolult gazdasági gépezetébe beilleszkedve — megítélésünk szerint —, eredményesen szolgálják hazánk talpraállásának és megerősödésének ügyét. Feladatainkat nem rangsoroltuk és nincs előre meghatározott időbeosztásunk a végrehajtásuk sorrendjére. Programmunk egyes pontjai nem olyan önmagukban zárt problémák, amelyeket a többiektől függetlenül minden áron meg kell oldani. A mindenkori gazdasági helyzet követelményei szerint, hozzájuk rugalmasan alkalmazkodva, észszerűen megoldandó feladatok soráról van szó. Megvalósításukra — éppen ezért — a pénz egyedül nem elegendő. Szükség van a társadalom, különösen az egyes érdekeltségi csoportok hatékony közreműködésére, hiszen mit érnek el pl. a nagyszabású öntözőművek, ha a gazda nem akar öntözni, vagy mi hasznát látja a nemzetgazdaság a kikötőknek, ha az illetékes szervek nem építik meg a hozzájuk vezető utakat, és így tovább. Ezért programmunk szerves kiegészítő része a közvetlenül érdekeltekig lehatoló tervszerű felvilágosító munka: a közgazdasági, társadalmi és szakirányú előkészítés. Hasonlóképen nélkülözhetetlen a felsorolt munkálatok terveinek elkészítéséhez szükséges műszaki és gazdasági adatoknak rendszeres és minden részletet figyelembevevő gyűjtése: a tudományos előkészítés. Mind a vízkárok elleni védekezéssel, mind a vizek mindennemű hasznosításával kapcsolatban sürgetjük felszíni és földalatti 2*