Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VIII. Szakirodalom

A SVÁJCI VÍZGAZDASÁGI HIVATAL DELTAFELVÉTELEI 83 szerint. Ennek alapján arra törekedtek, hogy a különböző kőzetrészecskék arányát a vízgyűjtőterületek geológiai viszonyaiból és a kőzetek keménységéből (minthogy a keményebb kőzet a kopásnak jobban ellenáll) kielégítő pontossággal és megnyugtatóan magyarázzák. A fentiekhez hasonlóan vizsgálták meg a homokanyag 0-1 — 0-2 mm-es frakcióját. A delta kavicsszemeinek alakját is elemezték. Az egyes szemeket a Zingg által javasolt közelítéssel ellipszoidnak fogták fel és megmérték 3 egymásra merőleges tengelyüket (а >• b > c). Ezeknek egymásközti aránya szerint az anyagot 6.2 с ^ 2 1 a _ > _ és — < — ill. < — а < 3 6 > 3 2 egyenlőtlenségek szerint igen lapos (16%), lapos (30%), izometrikus (26%), hosszúkás (16%) és laposan hosszúkás (12%) osztályokba sorolták. (Zárójelben a különböző alakok %-os előfordulása.) A Rajna-delta felmérésére 10 éves időközökben 1931-ben harmadszor került sor. A felvétel területi kiterjedését a delta megfigyelt növekedésének megfelelően mindig növelték. Ilyenkor összehasonlításul az 1885. évi tómederfelvétel szolgál. A felvételi hálózat több központhoz tartozó sugaras elrendezésű szelvényből állott. Felvettek azonban egyes különálló szelvényeket is. (IIa ábra.) A köbtartalom számításnál természetesen figyelemmel voltak az időközi kotrásokra. A mérési eredményeket 1 : 10.000 méretarányú helyszínrajzon foglalták össze, amelyen a delta fejlődését az 1885, 1911, 1921 ós 1931. évi tófenék különböző színű szintvonalai szemléltetik. Ebből a rótegtervből és a kiadott hosszszelvényekből közvetlenül ki lehet olvasni a hordalékkúp előrenyomulását. A 47 év alatt 860 m-ről van szó, ami átlagosan évi 18-3 m-t, vagy napi 5 cm-t jelent, (ljb ábra.) Végeredményül kiszámították, hogy mennyi az átlagos évi lerakódás, ill. a vízgyűjtőterület 1 km

2-éröl származó közepes évi hordalékmennyiség. Az eredményeket — mind а 7 deltára — az I. táblázat mutatja. I. TÁBLÁZAT. Vízfolyás Tó Átlagos évi hordalékmennyiség (m>) Fajlagos évi hordalékszállítás (m'/km") Rajna (és néhány kisebb vízfolyás) Bodeni-tó 3,566.000 513 Aare Brienzi-tó 155.000 280 Aare Bieli-tó 260.000 — Linth Walleni-tó 126.000 227 Ticino, Versasca, Maggia Lago Maggiore 1,116.500 388 A magyar tavak közül a Velencei-tónak nincs deltája. A Fertő-tóban a Vulka épít deltát. Deltamérés ott a kérdés jelentéktelensége miatt nem történt. HASSINGER bécsi geográfus a Vulka-áe>\t& hozzávetőleges köbtartalmából a Fertőtónak a korát a mai alakjában legfeljebb 9000 évre becsüli.

3 A Balatonba a Zala épít deltát. A 40-es évek elején élénk érdeklődés tárgya volt a keszthelyi öböl feliszapolódásának kérdése, amivel kapcsolatban mind a Vízrajzi Intézet, mind a Balatoni Kikötők Felügyelősége foglalkozott a tófenék felvételének kérdésével. A felvételi szelvények, amelyeknek végpontjait V. O.-kövekkel rögzítették, ritkábbak, mint a svájci tavakon, ami teljesen megokolt a tófenék lapossága miatt. Mivel a méréseket télen, simára fagyott jégről, tehát kitűnő mérőpályán hajthatjuk végre, a mérési pontok helyének meghatározása pontosan történhetik meg. Egyelőre megoldatlan azonban a mélységmérés. 3 SWAROWSKY: Die hydrographischen Verhältnisse des Burgenlandes. — Burgenland, TViett , 1920. 6*