Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VII. Kanizsai Alajos: A Kis-Békás patak vízerejének hasznosítása

A KIS-BÉKÁS VÍZIEREJE 59 nyitva eléggé nagy tározótér; 2. szűk völgytorkolat, ahol kis faltérfogattal építhető meg a zárógát és 3. aránylag rövid íizemvízalagút létesítésével hasznosítható nagy esés. A Kis-Békás vízerejének hasznosítására a Hivatal vizsgálatai szerint két megoldás jöhet szóba. Az első változatnál csak a Kis-Békás vízfolyás vizét tároljuk és hasznosítjuk. 2. ábra. Hosszszelvény. Figure 2. Longitudinal section. A második változat esetében nemcsak a Kis-Békás, hanem a Békás-patak (Gyilkos-tó) vízhozamát is hasznosítjuk olymódon, hogy a vizét a Fügés-patak torkolata alatt létesített duzzasztómű segítségével üzemvízalagúlban átvezetjük a Kis-Békás medencéjébe. Ebben az esetben a Békás-patak vízmennyisége (a Eügés vizével együtt) két helyen is hasznosítható: először a Kis-Békás tározóterébe való bevezetésnél, másodszor pedig a Kis-Békás vizével együtt, a békásvölgyi erőműnél (2. ábra). 3. A vízerőhasznosítás hidrológiai viszonyai. A Kis-Békásnak az elzárás helyéig terjedő 80-6 km

2 vízgyűjtőterülete csapadékban meglehetősen szegény. Az átlagos évi csapadék csak mintegy 600—700 mm-re tehető.

1 Mivel a Kis-Békás vízgyűjtőterületén nincsenek csapadékmérőállomások, csak kívüleső, de közeli állomások adatai alapján alkothatunk megfelelő képet a csapadékviszonyokról (Balánbánya, Gyergyótölgyes, Gyergyóbékás, Gyimesbükk). Vizsgálataink alapján kiderült, hogy a vízerőhasznosítás szempontjából az 1942. száraz év mértékadónak tekinthető. Az utóbbi emberöltőben leginkább csapadékszegénynek ismert 1904. év csapadéka ugyanis — az alábbi táblázat szerint — megegyezett az 1942. évi összeggel. 1 Lásd a Meteorológiai Intézet 1901 — 1930. évi csapadékeloszlási térképét.