Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - III. Molnár Endre: A debreceni kultúrmérnöki hivatal szerepe a debreceni kormány mellett

A DEBRECENI KORMÁNY MELLETT 13 A fölmüvelésügyi minisztérium ekkor még igen kis létszámmal dolgozott. A miniszteren és két államtitkáron kívül egy gazda és egy állatorvos látta el a teendőket. Vízügyi szakértője a minisztériumnak nem volt. Jövetelemről tudtak és örömmel fogadtak. A földmüvelésügyi miniszter úr újból megbízott a kultúrmérnöki hivatal vezetésével, de egyben a „Vízrendészeti Főosztály" ügyeinek ellátására a minisztériumba berendelt. A minisztérium létszámának megfelelően a szolgálat is egész embrionális állapotban volt. A posta és telefon nem működött. Híreket csak futárszolgálat útján kaptunk. (Ezen természetesen nem Pullmann-kocsit, ill. külön fenntartott fülkét, nem is valami jobb márkájú autót kell érteni, hanem a menetrend nélkül közlekedő katonavonatok nyitott kocsijait, legjobb esetben lőcsös szekeret.) Ilyen körülmények között központi irányítás alig volt lehetséges. A földmüvelésügyi kormány — tekintettel a rendkívüli helyzetre — már január közepén utasította a vármegyéket árvédelmi bizottságok alakítására és öntevékeny intézkedésre. Az 1945. évi tavasz szerencsére száraz jellegű volt s így ezeknek a bizottságoknak a működésére — legalább is a Tisza mentén — nem került sor. Anyagi és egyéb lehetőségek híjján a puszta tények megállapításán kívül — amint a dunamenti gátszakadások bizonyították — amúgysem szorítkozhattak volna egyébre. A hírszolgálat kezdetleges voltára jellemző, hogy a Duna mentén Fájsz határában február közepén bekövetkezett gátszakadásról csak jóval később értesültünk. A hivatal és a minisztérium „Vízrendészeti főosztálya" ügyeinek átvétele után első dolgom volt a hivatal felszerelésének számbavétele és a minisztériumba befutott ügyek rendszerbe szedése. A hivatal vidéken elhelyezett műszerei és egyéb eszközei a beérkezett jelentések szerint nagyrészt elpusztultak. Egyedül a Parasznya községbe magammal szállított műszerek maradtak meg sértetlenül. A hivatalban hagyott értékeink sem maradtak meg. Terveink nagyrészét tűzgyújtásra használták fel. Január hó végén csapadékmérő és vízrajzi szolgálat megszervezésére hívta fel a fölmüvelésügyi kormányt a Szövetséges ElUnőrzö Bizottság. E célból egyenesen Moszkvából érkezett egy orosz alezredes. A meteorológiai szolgálat megszervezésével dr. Berényi Dénes egyet, magántanárt, a vízrajzi szolgálat megszervezésével pedig engem bízott meg a földművelésügyi miniszter. Helyiségünk azonban nem volt. Az orosz katonai parancsnokság intézkedésére ekkor egész váratlanul megkaptuk a kultúrménöki hivatal helyiségeit, sőt, az elsők között, távbeszélő állomáshoz is jutottunk. Február végén már 15 vízmérceállomás naponta jelentette, a vízállást. A vízállásjelentések gyűjtését a debreceni kultúrmérnöki hivatal április végéig látta el. A hivatal alkalmazottai közül januárban 1 műszaki tiszt, február elején pedig 1 mérnök is visszatért, akik a növekvő ügymenet elintézésénél nagy segítségemre voltak. Február elejétől a vízügyi hivataloktól és a társulatoktól mind nagyobb számban érkeztek a jelentések és a kérelmek a minisztériumba. Különösen az utóbbiakban nem volt hiány. Kiderült bslőlük, hogy vízügyi szempontból hasonlóan súlyos helyzetben az ármentesítő munkák megindítása óta sohasem volt az Alföld. Az árvédelmi berendezések, töltések, zsilipek, szivattyútelepek súlyos rongálódásokat szenvedtek. A hidak nagyrésze fel volt robbantva. A telefonvonalak és készülékek elpusztultak. A társulatok járművei eltűntek. A folyókon mindenütt állott a jég és így számolni lehetett azzal, hogy már közepes nagyságú ár- és belvíz esetén is a megrongált töltéseken és zsilipeken az árvíz áttör, a belvíz szivattyúzás hiányában megreked és mezőgazdasági károkon kívül a közlekedési helyzet is nagymértékben tovább romlik. Megállapításaimat naponta közöltem a földművelésügyi minisztérium felelős vezetőivel. Február 13-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetőjének helyettese közös értekezletet hívott össze. Az értekezleten résztvettek az orosz hadsereg Magyarországon tevékenykedő műszaki alakulatainak, valamint a magyar közlekedésügyi és földművelés-