Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: Bogdánfy Ödön, 1863-1944

BOGDÁNFY ÖDÖN 1863—] 944. D. C. 92 : 626 Nemcsak mint a Vízügyi Közlemények első szerkesztőjéről kell ezen a helyen megemlékeznünk Róla, aki megalapításától 1916-ig volt ennek a folyóiratnak szellemi irányítója; Bogdánfy Ödön ennél sokkal többet jelent a magyar vízimérnököknek. A hidrológiai tudománynak — minden vízépítési tervezés alapjának — hazánkban első módszeres müvelője volt; az ő közvetítésével ismertük meg a modern kísérleti hidraulika úttörő francia kutatóinak egy évszázad alatt elért eredményeit; a korszeri! vízierőgazdálkodás apostolát, és a magyar víziépítési szaknyelv egyik legfőbb gondozóját tiszteljük Benne; és végül neki köszönjük vízépítési szakirodalmunk évtizedeken át legtöbbet forgatott kézikönyveit. Röviden: a Vízimérnöki nemzedékek egész sorának tanítómestere volt. Tordán született, iskoláit Déván, majd Nagyváradon járta és 1885-ben Budapesten szerzett mérnöki oklevelet. Az első gyakorlati éveket vállalati alkalmazásban erdélyi vasútépítéseknél, majd a mezőhegyesi Élővízcsatorna munkálatainál töltötte. Itt ismerkedett meg a földművelésügyi minisztérium vízügyi szolgálatának célkitűzéseivel, amelyeknek 1890-ben szegődött munkásává. Igazi hivatását azonban 1893-ban találta meg, amikor a Vízrajzi Osztályban kapott beosztást. 1894. évi külföldi tanulmányútja döntőjelentőségű további munkássága szempontjából. A Szajnavölgyi Hidrométriai Szolgálat ébreszti fel benne a hidrológia iránti olthatatlan érdeklődést, és ekkor jegyzi el magát a francia szellemiséggel. A hidrológia atyjának, Belgranà-nak nyomdokain járva mindenekelőtt a két határterület: a földtan és az időjárástan irányában bővítette ismeretkörét. És már az 1896. évi ezredéves országos kiállításon két alapvető térképművel ajándékozta meg a tudományt. Az egyik hazánk hidrogeológiai viszonyait tüntette fel — ez teljesen új volt —, a másik csapadékviszonyainkat szemléltette az eddigieknél részletesebb adatfeldolgozás alapján. Vízjelző szolgálatunk tökéletesítése érdekében készült A légköri csapadék és a folyók vízállásai című dolgozata (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményei, 1896) és az Ombrometriai tanulmányok a Magyar Korona területén (1897), amely a Tudományos Akadémia figyelmét is felkí ltette. Lóczy Lajos felkérésére résztvesz a Balaton tudományos tanulmányozásának munkálataiban és 1898-ban jelenteti meg A Balaton környékének csapadékviszonyai című tanulmányát magyar és német nyelven. A téli csapadék és a Tisza tavaszi árvizei című értekezése (Math, és Termtud. Értesítő, 1898) úttörő kísérlet az árvizek hosszabbidejű előrejelzése terén. Ezzel a munkájával kapcsolatban születik meg Dr. Anderkó Aurél-lal közösen szerkesztett mérlegrendszerű csapadékíró műszere, amely 1»