Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: Bogdánfy Ödön, 1863-1944

4 BOGDÁNFY ÖDÖN ilyenformán, a gyakorlatban használatos szivornvás műszerektől eltérően, télen is használható. A felsoroltakon kívül a csapadékmérőhálózat sűrítése és az észlelési anyag minőségének megjavítása érdekében kifejtett munkássága révén is felbecsülhetetlen szolgálatot tett a tudománynak. Nagy része volt abban, hogy csapadékmérő állomásaink száma az 1895. évi 330-ról 1903-ig kereken 1300-ra emelkedett, és biztos alapot vetett a későbbi hidrometeorológiai tanulmányoknak. 1901-ben a hidrológia magántanára lett a József Műegyetemen. A következő évben kiadott Hidrológia című kézikönyvével a Mérnökegylet aranyérmét érdemelte ki. Nem sorolhatjuk itt fel a Vízrajzi Évkönyvekben és egyebütt megjelent számos víztani tanulmányát, csak arra utalunk, hogy elsőként írta meg Magyarország oknyomozó, számszerű adatokkal is alátámasztott vízrajzát (A természetes vízfolyások hidraulikája című művének II. kötetében, és önállóan is: Az Alföld hidrológiája, vízimunkálatok az Alföldön Debrecen, 1924), és neki köszönhetjük a vízépítési tervezés nélkülözhetetlen segédletét: a hazai fajlagos árvízi hozamok táblázatát. Hidrológiai munkásságát a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának és a Hidrológiai Közlönynek életrehívásával tetőzte be. Az új tudományos egyesületben a reá jellemző szerénységgel csupán a titkári tisztet vállalta, de valójában az ő eszméje volt a vízzel különböző szempontból foglalkozó szakemberek tömörítése, és ő volt a szakosztály programmjának megalkotója. (Hidrológiai Közlöny, I., 1918.) A modern kísérleti hidraulika kezdetei a XVII. századi olasz kutatókig nyúlnak vissza. De tudománnyá a XVIII. század nagy francia mérnökei fejlesztették. Francia földön született meg a világ legelső műszaki főiskolája, az École Polytechnique, ott szervezték meg Európa legtökéletesebb közmunkaügyi igazgatását, a Service des Ponts et Chaussées-t, és ennek a hivatalos lapja, az 1831-ben alapított Annales des Ponts et Chaussées vezetett hosszú időn keresztül hidraulikai vonatkozásban is. Ha Kvasssay Jenő лек köszönhetjük, hogy vízügyi szolgálatunk megszervezésében a francia mintát követte, Bogdánfy Ödön érdeme, hogy a vízépítés tudományának francia forrásait a magyar szakkörök számára megnyitotta. Nagyszámú ismertetésen és a könyveiben idézett műveken kívül legfontosabb ezen a téren az Annales des Ponts et Chaussées Vízügyi Közleményei című kivonatsorozata, amely az 1831-től 1930-ig terjedő száz év anyagát tartalmazza 10 kötetben. Tudománytörténeti és gyakorlati szempontból is páratlan jelentőségű munka, amelynek eredményei kézikönyveinek minden sorából visszatükröznek. És ide kell sorolnunk Hidrauliká ykt (1904), továbbá A természetes vízfolyások hidraulikájának 2 kötetét (1906), végül Girardon: A- folyók kisvízi medrének szabályozása című művének fordítását is. (Vízügyi Közlemények, XI., 1897.) Vízierőink kihasználásának ügye is szorosan összenőtt Bogdánfy nevével, mert a század elején forrásnak indult idevágó kérdéseknek első rendszerezője. A vízierő című 2 kötetes kézikönyve a hidraulikától és a hidrológiai előmunkálatoktól a műszaki részletkérdésekig, az elektrotechnikai összefoglalástól a gazdasági értékelésig, és a vízjogi vonatkozásoktól a hazai lehetőségek statisztikájáig mindazt tartalmazza, amire a tervezőnek szüksége lehet. Érthető, hogy ezzel a munkájával másodszor nyerte el a Mérnökegylet aranyérmét, viszont nem rajta múlott, hogy az 1914-ben megjelent mű nem hozta már meg a vízierők hasznosítása terén a tőle várt eredményeket. Műszaki irodalmunknak kevés olyan ága van, amelynek nyelve annyira magyar lenne, mint a vízépítésé. Ebben jelentős része van Bogdánfy szakirodalmi munkásságának. Az idegennyelvű közlemények rendszeres tanulmányozása többnyire rontja a nyelvérzék tisztaságát. Öt — aki a műfordítás terén is jó nevet szerzett Rousseau és Berget magyarba-ültetésével —, éppen ellenkezőleg: a kifejezési formák és a nyelv állandó csiszo. lására sarkalja. Fordítás közben keresi és éppen ezért meg is találja a helyes magyar szak.