Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - II. Dr. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség

38 DB. BOGÁBDI JÁNOS tuk. Ilyen esetekben ugyanis a lefolyási tényező számítása feleslegesnek mondható, mert a lefolyó vízmennyiség egy része, sőt igen sokszor nagyobb része, nem a vizsgált csapadék­ból származik. (Nyilvánvaló, hogy a fajlagos vízszállítás szempontjából a hóolvadás hatá­sát nem intézhetjük el ilyen egyszerűen. Ezért tanulmányunk végén, a fajlagos vízmennyi­ség tárgyalásánál erre a kérdésre még vissza fogunk térni.) Az egyes hónapok legnagyobb értékét fogadtam el mértékadó havi lefolyási tényezőnek. A legnagyobb érték, 0-303, március­ban jelentkezett. A táblázatból azonban az is kitűnik, hogy a többi hónapban mutatkozó értékek sem sokkal kisebbek nála. Kivétel csak június és július hónap, amelyekben a lefo­lyási tényező általában igen kicsi. A 7. ábrán a sárszentmihályi vízmérce vízgyűjtőterületére meghatározott havi mértékadó lefolyási tényezők évszakonkinti változását tüntettem fel. A havi értékek lépcsős vonalat alkotnak. Az egyes hónapokban a lefolyási tényező értéke nem emelked­hetik e fölé. Az alsó határ a zérus lefolyási tényezőnek megfelelő vízszintes. Tehát például novemberben, függetlenül attól, hogy melyik évet vizsgáljuk, a lefolyási tényező értéke 7. ábra. A havi mértékadó lefolyási tényező évszakonkinti változása a Nádor-csatorna sár­szen^mihá'-'i vízmércéidhez tar J""'ó vfegrüitőtr-rükf* n. Fig. 7. Drainage area belonging to the Sárszentmihály gage on the Nidot-channel. Seasonal variation of the competent run-off coefficiems. mindig zérus és 0-26 között lesz. (Ez természetesen csakis akkor igaz, ha a felső határt, 0-26-ot, helyesen állapítottuk meg.) A lefolyási tényező természetesen nem lépcsőzetesen változik egyik hónapról a másikra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hónapok találkozásánál (pl. április 30-án és május 1-én) elvileg ugyanakkora lefolyási tényező érvényesülhet, változása tehát voltaképen folytonos. Elvileg minden hónapon belül a lefolyási tényező több értékét kellene meghatározni, pl. ötnapos időközökre. Ennek az eljárásnak azonban semmi gyakorlati jelentősége sincsen. A mértékadó lefolyási tényező évszakonkinti válto­zását úgy is érzékelhetjük, ha a lépcsős ábrához simuló, folytonos görbe vonalat szerkesz­tünk. A 7. ábra szerint a sárszentmihályi vízmérce vízgyűjtőterületén a mértékadó lefo­lyási tényezőnek két felső és két alsó határa van. A viszonylag legnagyobb érték tavasszal, a viszonylagos legalsó határ jpedig nyáron mutatkozik. A görbe vonal csupán szeptemberben tér el nagyobb mértékben a lépcsős ábrától. Az eltérést egy további felső és alsó határ közbeiktatásával kiküszöbölhetnénk. De szep­temberben aligha kisebb a mértékadó lefolyási tényező, mint augusztusban. Valószínűbb, hogy szeptemberre nem sikerült a mértékadó lefolyási tényezőt megtalálni. Általánosság­ban azonban előfordulhatnak kivételek, ha a művelési ág minden más körülményt meg­előzve befolyásolja a lefolyási viszonyokat. Ilyenkor a mező- és erdőgazdasági munkálatok miatt a mértékadó lefolyási tényezők különleges módon is változhatnak. Ezeket a válto­zásokat azonban minden esetben gondosan meg kell vizsgálni. A szélső határok elhelyezkedése, nagyság szerinti viszonya, sőt a szélső határok száma és milyensége (felső vagy alsó) vízgyüjtőterületenkint változhatik. A változásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom