Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - II. Dr. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség

A LEFOLYÁS! TÉNYEZŐ 39 általános szabályt felállítani nem lehet. Megállapítható azonban, hogy leginkább az éghajlati viszonyok különbségei okozzák. A vízgyűjtőterület domborzati és magassági viszonyai, a művelési ágak stb. csak másodsorban befolyásolják a mértékadó lefolyási tényező változását. A 7., 9. és 11. ábrát összehasonlítva kitűnik, hogy valamennyi vizsgált vízgyűjtőterület esetében a mértékadó lefolyási tényező viszonylag legnagyobb értéke tavasszal vagy télen, a legalacsonyabb pedig mindig nyáron van. Ezt hazánkra vonatkozóan általános szabályként is kimondhatjuk. A mértékadó lefolyási tényező változását feltüntető görbe tehát az éghajlati, domborzati és magassági viszonyok, a művelési ágak stb. szempontjából jellemzi a vízgyűjtőterületet. Ezért a vízgyűjtőterület sajátságainak tökéletesebb kifejezésére, a mértékadó •csapadéksorozatok, klimatikus valószínűségi függvény és a mértékadó lefolyási tényezők mellett célszerű a lefolyási tényező évszakonkinti változását is megadni. A Zagyva folyónál a jászteleki vízmércéhez tartozó 4151 к m

2-e s vízgyűjtőterületet választottuk (8. ábra). A vízgyűjtőterület 47%-a, vagyis 1955 km

2, erdős hegyvidék, a fennmaradó 53% pedig lankás dombvidék. A hegyvidék magassága az Adria feletti 300 m-től 1000 m-ig terjed, legnagyobb 8. ábrp. A Zagyva jász+eleki vízmércéjéhez tartozó vízgyűjtőterület. Fig. 8. Drainage area belonging to the Jásztelek -gage on the Zagyva-riiw.